Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: Újabb adatok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez

A területi szervezkedési elv velejárója volt, hogy az ifjúság tömegei a munkásfiatalok, tanoncok szervezeten kívül rekedtek. A legforradalmibb, a legfelvilágosultabb fiatalok a KMP helyi szerveiben tevékenykedtek. Pl. Bozó György, aki 1913 novemberében még Az Ifjúmunkás с lapra gyűjtési megbízott volt, 1918. december 26-án a KMP salgótarjáni szervezetének alapító tagja és tagja a megválasztott vezetőségnek is. Arra a következtetésre juthatunk, hogy nem egyedüli eset volt az ifjúsági mozgalomnak való ,,hátatfordítás" azért, hogy a munkásosztály élcsapatában, a KMP-ben fejthessenek ki politikai munkát, élhessenek mozgalmi életet. Feltételezhető azonban az is, hogy egyazon személyek a pártban is és az ifjúsági szervezetben is tevékenykedtek. További kutatásaim valószínű erre is választ adnak. Más vonatkozásban: az ifjúsági szervezetek, tömörülések nem minden esetben tartoztak a KIMSZ irányítása alá, egyegy helységben a pártszervezet tömörítette a fiatalokat is. Erre enged következtetni az a Nógrádi Népszava hír, mely szerint „A mohorai Szocialista—Kommunista Párt ifjúsága sikerült nyári mulatságot rendezett július 6-án a Schindler-féle kastély kerthelyiségében, melynek tiszta jövedelméből 200 koronát a párt könyvtárának gyarapítására fordítottak."

15 Megyénkben, úgy tűnik, hogy az ifjúságot két politikai szervezet tömörítette: az egyesült munkáspárt és a sajátos ifjúsági szervezet az IOSZ. később a KIMSZ. A KIMSZ összefonódott a Közoktatásügyi Népbiztosság Ifjúmunkás Propaganda Ügyosztályával és a Szakoktatási Ügyosztállyal. A KIMSZ-csoportok általában a helyi direktóriumok közművelődési bizottságainak ellenőrzése alatt álltak. Az a tény, hogy a helyi direktóriumok iratanyagai között nem találtam KIMSZ-csoport létrehozására és irányítására vonatkozó dokumentumokat, ez bizonyos mértékben az ifjúságpolitika viszonylagos gyengeségét mutatja. S talán éppen ezért nem jött létre a községek zömében a KIMSZ, inkább a pártban tömörültek a fiatalok. Ezek a kérdések nyitottak, s ma már dokumentumok hiányában aligha sikerül ezekre választ kapni. A visszaemlékezések hitelesítő ereje még kisebb. A Közoktatásügyi Népbiztosság Ifjúmunkás Propaganda Ügyosztályának beszámolójában olvashatjuk: „A fővárosban és környékén folyó szervezéssel együtt a vidéken is megindult a munkánk. Cegléden, Nagykőrösön, Kecskeméten... Salgóbányán... már megalakult csoportok rövid időn belül megszaporodtak, mert a szervezés és előkészítő munkájának elvégzésére a következő helyekre küldtünk ki megbízottakat: Eger, Miskolc, Ózd, Salgótarján és ezek környékére 4 megbízottat... Kiküldött szervező és propagáló elvtársaink mindannyian már huzamosabb idő éta foglalkoznak ifjúmunkások megszervezésével, minden biztosítékunk meg van tehát, hogy útjuk eredményes lesz és új, bő anyagot nyerünk munkánk értékesítésére..."

16 A Salgótarjánba kiküldött központi megbízott (instruktor) személye ismeretlen. Többet nem is tudunk róla, mint amit a beszámolóból olvashatunk. Értékes adatokkal gazdagodhatnánk, ha tudnánk, hogy a központi megbízott munkája milyen eredménnyel járt. Munkája nyomán hány csoport és hol jött létre, kik voltak a szervezetek vezetői, milyen agitációs és propagandatevékenységet folytattak. Gyűléseiken, megbeszélései183