Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: A balassagyarmati „Szűr Posztó Csinálás” intézete

Szvircsek Ferenc A balassagyarmati „szűr posztó csinálás intézete" (Adatok Nógrád megye ipartörténetéhez) A RABDOLGOZTATÓ INTÉZET LÉTREJÖTTÉNEK KÖRÜLMÉNYEI. KÖRNYEZETI ÉS TÁRSADALMI FELTÉTELEK. Nógrád megyében a 18—19. századi kibontakozásnak induló iparfejlődés, figyelemreméltó és jelentős. A gyáripar kezdetei a Habsburg gazdasági-függőségi politika ellenére — a magyarországi viszonyokhoz mérten — határozottabban bontakoztak ki. Ennek a fejlődésnek olyan példái vannak, mint a gácsi posztómanufaktúra alapítása (1767), cukorgyár, papírmalmok, üvegmanufaktúrák, szénbányászkodás Verőcén. A reformkorban ez a fejlődés tovább gyorsult, a losonci terület lakossága a gácsi posztógyárban, és cukorgyárban, a losonci céhes alapítású bőrgyárban, a rimabrezói vasegylethez tartozó málnapataki vasgyárban, a bzovai, zlatnói, és szinóbányai üveggyárakban dolgoztak. A török hódoltság előtti mezővárosok közül a 18. században csak Szécsény, Pásztó, Nógrád, Szirák, Nagyoroszi, Balassagyarmat viselte a mezővárosi elnevezést. De ezek is inkább mezőgazdasági termelésükről voltak nevezetesek, mintsem iparukról, pedig a céhekbe tömörült iparosok nagy számban éltek ezekben a mezővárosokban. A 19. század második évtizedétől kezdve az országban meginduló kézműipari fejlődés hatása alól megyénk sem tudta kivonni magát, s ennek eredményeképpen 1813 és 1846 között 51 új céhet alapítottak. A céhekbe tömörült iparosok megélhetését a helyi szűkös megrendelések nem biztosították: „a kész rendelésekre dolgozó mesterek egyedül Szécsény mezővárosában lévő munkáikkal élelmeket fen nem tarthatnák, ha á körül levő helyeken lakó Uraságoknak nem dolgoznak mellyekből öszvessen Mesterségbeli jövedelmek olly tsekély, hogy egyedül a legszegényebb sorba élhetnek." A 19. század közepén iparosok és mesteremberek névjegyzékének öszszeállításakor problémát jelentett annak az eldöntése is, hogy „kik értendők a kereskedők és iparűzők neve alatt? ... oly: mesteremberek, is kik ugyan czéhbeliek, de inkább földműveléssel mint mesterségükkel foglalkoznak?"! 135