Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)
Múzeumaink életéből - Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei középrétetek a feudalizmus kései és a kapitalizmus korai szakaszában (kutatási tervezet)
Fülöp Géza a falun élő közép- és kisnemesség olvasási kultúráját elemezve kimutatja, hogy olvasmányaik közül hiányzott a hasznos és tudományos könyv, elsősorban a kalendáriumot forgatták, esetleg jogi műveket, bibliát vettek a kezükbe. A tanulmányában közölt nemesi könyvtár elemzések; a zalai Skublics Imréé, a Somogy megyei Csépán Istváné és Sárközy Istváné hasznos összevetést adhatnak az ilyen jellegű megyei adatokhoz. Ezek egyike például Madách Imre (a drámaíró apja) könyvtára. 6 Érdemes részletesen is szemügyre vennünk a nemesség lakóházát, mely a század elejére, éppen a gazdasági megerősödés következtében jelentősen megváltozik. A XVII— XVIII. században alakultak ki az erődítmény-lakóhelyek helyett az immár védelmi célt nem szolgáló lakóépületek, a téglalap alakú, egy szoba soros alaprajzú, fedett tornácos házak, amelyek még vályogból, néha fából is készültek. A XVIII. század végén — a XIX. század elején jön létre ebből a nemesi kúria. A szakirodalom egyértelműen az első évtizedek termékének mondja a klasszicista stílusban épülő kúriákat. (Ezek azonban nemcsak lakóházak, hanem a nemesi birtok gazdasági székhelyei is.) A nemesség tagolódásának megfelelően ezek az épületek sem egyformák. A megyei kutatások sorában egyik induló feladatunk e két élettípus megyei értelmezésének tisztázása. Jól láthatók ezek a megyében egyes nemesi típusoknál. A főnemesi, mágnási lakóházra, a kastélyra példa a szécsényi Forgách-kastély, amelyet az 1839-es összeírás így ír le: „Kényelmes, egy emeletű grófi lak, melly áll 34 szobából, mellette az Udvarban Két oldalról konyha, élés és mosó ház, Fészerek. A Kastély alatt mintegy 20 hold nagyságú Anglus kert, három üvegházakkal, a Kastély mellett harminc lóra való Istálló". A vagyonosabb középbirtokos Szentiványi Medárd varbói lakóházát is kastélynak nevezi az 1837-es leírás, de mint látjuk, jelentősen különbözik a Forgáchétől: „a belső funduson egy Kastély 44 öl, egészen kőből építve, sindellel fedve, találtatnak benne 1 konyha, 1 tseléd szoba, 1 nagy ebédlőterem, 8 mellékszobával és 1 ambitus..." (A leírás azért is érdekes, mert ezt az épületet azóta már lebontották.) Plachy Sámuel háza Kornán 1830-ban hasonló felépítésű „Residentionalis ház, melly áll hét szobából, három kamorából és konyhából, kőből építve, sindellyel befedve, jó karban". Baloghy Antal Berki-pusztán levő kúriája 1844-ben már kisebb: „...áll négy szobából, egy konyhából, két tseléd szobából, égy Pitvarból, egy élés Kamarából. .. Kőfundamentumra vályokból épült. Zsúppal fedve..." Prónay Gábor kúriájának leírása — nem véletlenül — már sokkal szűkszavúbb: „residentionalis lakó ház sindellel fedve jó állapotba". A felsorolásból is kitűnik, milyen eltérések vannak a lakóépületek között méretüket, beosztásukat, építési anyagukat tekintve. Hasonló szerkezetű lakóházat ír le Pulszky Ferenc is, az ország más részében, aki gyermekkorában Komlós-Keresztesen nagyanyjánál gyakorta töltötte a nyarat. Konyha, kamra, cselédszoba, ebédlő, „egy kisebb szögletszoba nyílt az ebédlőből, hol nagy anyám kerevete, ágya, s íróasztala állt, ahonnét mind az istállóra, mind a pajtára láthatott. A harmadik, nagyobb szoba a kertre nyílt..." S, hogy a ház a gazdaság középpontja is volt, az egyúttal jelzi a kúria nem éppen eszményi állapotát, amit Széchenyi maró gúnnyal így jellemzett: „Homloka az utcára, s háta az udvarnak, s emögött kert, gazdasági épület. Por, kocsizörgés, gulya, nyáj, sertés, kutya stb. egy oldalról; liba, kacsa, megint kutya és a gazdaság minden fertelme más oldalról.. ." 7 Elkészítettük a megyei nemesek lakóházának kimutatását, egyelőre még csak könyvészeti források alapján. (Mocsáry: Nógrád megye esmértetése; Boro vszky: Nógrád megye monográfiája 1911; Genthon: Nógrád megye műemlékei 1954.) 318
