Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Múzeumaink életéből - Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei középrétetek a feudalizmus kései és a kapitalizmus korai szakaszában (kutatási tervezet)

62 kastély volt a megyében. (A megye egyrészt jelenti a történelmi Nógrád megyét, valamint az 1950 után kialakult mai Nógrád megyét.) Ezek megoszlása a következő: XV—XVII. sz. XVIII. sz. 1800—1850. 1850—1900. Bizonytalan idejű 10 21 17 5 1 A kúriák száma már ennél jóval több. A megye 141 településén 226 kúriát lehetett kimutatni. Ezek építési ideje a következő: 1720—1800 48 XIX. sz. eleje 113 1800—1810 3 1810—1820 1 1820—1830 9 1830—1840 9 1840—1850 7 1850—1880 20 1880—1900 12 1900—1920 4 Bizonytalan idejű 16 Néhány megjegyzést kell fűznünk a táblázathoz. Nagyon nehéz megállapítani először is azt, hogy valóban kúriáról van-e szó, nem pedig egy átlagos, jelentéktelen nemesi lakóépületről. Mocsáry például ilyen terminusokat használ az épületek felsorolásánál: „úrilak; kedves lakhely; residentionalis lakhely; két emeletű kő épület; tsendes úri lakás; residentionalis kőépület; szép kinézésű ékes lakhely; régi curia", stb. Ezekből csak az adatok összevetése során lehetett megállapítani, mit is jelentenek valójában. Az építési évszámok csak ritkán fordulnak elő, ezért is tűnik kevésnek például az 1820—1830. között épített nemesi lakóépületek száma. De, ha hozzáadjuk az évszám nélküli, de stílusa, anyaga stb. után kétségkívül a század elejére datálható kúriák számát, akkor bizonyított az a tény, hogy a megyében is a kúriaépítészet aranykorának a XIX. század első évtizedei tekinthetők. (Több mint 50 százalékos az arány!) Ha ezt a táblázatot a későbbiek során kiegészítjük, véglegesítjük, levéltári források alapján egyértelművé tesszük, majd térképre kivetítjük, újabb érdekes következtetéseket vonhatunk le: a megye mely területén vannak sűrűbben a nemesi lakóházak, egyes településeken mennyi található belőlük stb. Egyébként is érdemes, sőt szükséges ezen kúriák kataszterének összeállítása —. akár műemléki szempontból is —, hogy jelen pillanatban milyen állapotban vannak, mire használják őket, mi az ami még felkutatható egykori berendezésükből stb. E kitérő után térjünk vissza a köznemesség politikai szerepének alakulásához. Említettük már korábban, hogy a polgári átalakulás feladatát a köznemesség vállalta, bár ezt a vállalást a történelmi szükségszerűség szülte. A reformmozgalom az erőtlen polgári osztály miatt nemesi vezetésű lett. A magyar nemesség elsősorban a mezőgazdasági árutermelésben volt érdekelt, ezért a polgári átalakulásnak „agrárkapitalista" vonásai váltak döntővé. A másik jelentős tényező ebben a korban a nemesség rendkívül magas aránya a lakosság számához viszonyítva. Továbbá a nemesség differenciáltsága ettől az időtől válik egyre erőteljesebbé, ami gazdasági helyzetüktől függött és politikai kapcsolataikra hatott vissza. Nézzük meg közelebbről ezt a kérdést megyei példákkal illusztrálva. Ami a nemesség számát illeti, egyértelmű az álláspont, hogy a magyar nemesség 319