Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Kerényi Ferenc: A Madách-család osztályegyezsége

(10) Huszár Anna 1839. márc. 30-án, ifjabb Balogh Károly pedig 1848. júl. 10én született.. (11) Az itt felsorolt helységekre részletesebben L. FÉNYES Elek Magyarország geographiai szótára с munkáját, 1—

IV. Pest 1851. Sajnos, adatai között részletesebb leírásokat csak ritkán találunk. Jelzetei a felsoroltakra a következők: Nagycsalomja I. 197., Terbegec IV. 198., Riba III. 291., Fábiánfalva II. 3„ Alsósztregova IV. 162., Kisfalu II. 223., Kislibercse III. 27., Tóthartyán II. 93., Paróca III. 20., (Érsek)Vadkert IV. 250., Dejtár I. 250. Felvíz az Alsósztregovával határos Rárósmulyadhoz tartozó puszta volt, vö. A magyar korona országának helységnévtára, szerk. Kollerffy Mihály, Bp. 1877. Felvíz címszó alatt 247. p. és 729. p. FÉNYES a fentiek közül csak Alsósztregovát, Kisfalut, Kislibercsét jelzi Madách-, Ribát pedig Majthényi-birtoknak. (12) FÉNYES szerint „roppant puszta, Pest-Solt vármegyében határos Izsák mezővárossal, és Orgovány, Kaskantyú, Csengőd, Szentimre pusztákkal. Kiterjedése 14 000 hold. . ." (I. m. III. 184.) Az osztályegyezséggel egy iratgyűjteményt alkotó és szintén a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárába került 1851. okt. 29-i és 1853. máj. 18-i osztálylevél szerint végül a puszta művelhető részéből 1092 magyar hold (1290 négyszögölével) került Majthényi Anna birtokába. (13) Mikebuda „nagy kiterjedésű puszti, Pest-Pilis vármegyében(. . .) Irsához délre." (Fényes i. m. III. 38.) (14) Nógrád megyei falvak birtoktestei, vö. FÉNYES i. m. I. 158. (Borosznok) és III. 264. (Priboj) (15) Kapasz-puszta Hont megyében volt, Nagycsalomja és Ipolykeszi mellett, vö. FÉNYES II. 173. (16) Csesztvére I. FÉNYES leírását: i. m. I. 218. Az ottani birtok körülményeit 1853. szept. 23-tól kezdve ismerjük kimerítő részletességgel, mikor is Madách Károly vette át a gazdálkodást: Napló a Csesztvei Gazdaságom minden féle terménye s marhájáról, OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 3048/2. (17) A felsoroltak Szabolcs megyei birtokrés^ek, vö. Fényes adataival: Székely (a „Székhely" tollhiba!) IV. 79—80., Szolnok IV. 148. és I. 145. Öze Székely falunak e?yik pusztája volt, vö. A magyar korona országainak helységnévtára, szerk. Kollerffy Mihály, Bp. 1977. Székely címszó alatt 652. és 823. p. Becskereknek Szabolcsban nem találtuk nyomát, s erről a családi hagyomány sem tud. (A birtokok azonosításában nyújtott szíves segítségért ezúton is köszönetet mondunk Balogh Károlynénak.) (18) E két Majthényi-birtok jó leírását adja FÉNYES: i. m. III. 33. (Solymár) és IV. 315. (Pilisvörösvár). (19) Az 1848X11. te. alapján: „Az úrbéri megszüntetett magán úri javadalmak statusadóssággá leendő átváltoztatásáról." (20) Az 1849. júl. 7-i császári rendelet értelmében a forradalom alatti hűségüket igazolni tudók 1843. nov. 1-től előlegjogosultak a majdani úrbéri kártalanítás terhére. 1850. nov. végéig azonban mindössze 57 fő kapott ilyent, elsősorban politikai szempontok alapján. (E kérdésekre részletesebben 1. LÓRÁNTH Mária: Adatok az úrbéri kárpótlás történetéhez 1849—1853, Bp. 1926. és BERNÁT Gyula: Az abszolutizmus földtehermentesítése Magyarországon, Bp. 1335. с munkáit!) 195