Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

teszik változatossá. A nógrádi szénimedence szerkezetileg zavart, a törések hatására kiemelt és lesüllyedt területek keletkeztek. A sakktáblaszerűen öszszetört medencerészben az elvetési magasságok 1—200 m között változnak. A bányászikodás a nagy összefüggő területek hiányában vándorbányászkodássá alakult ezeken a területében. A Pester Lloydban januárban megjelent cikkek a vasútvonalat 21 mérföldben jelölték meg. Az első szakasz, három év alatt épül ki Gödöllő—Hatvan—Aszód—Pásztó—Salgótarján'—Losonc útvonalon. A második szakaszban épült ki Losonctól Besztercebányáig a vasút, mely a tervek szerint előreláthatóan négy évig fog tartani. A vasút 90 év után az állaim tulajdonába megy át, de a bányákba vezető szárnyvonalak megmaradnak majd a társaság tulajdonában. Márciusban az építkezések előrehaladásáról adnak hírt, miután Pest és Hatvan között kitűzték a vonalat. A vasút részvényjegyzési ügye azonban akadozott. A tőkehiányt, az állami ínségakcióbó] kapott 1 millió Ft sem csökkentette. Forgáeh József 1865. júliusi nyilatkozata szerint ismerjük — a csőd bejelentése után —, hogy már 1864-ben 780 000 Ft-ot fordítottak titkos célokra. A vasút az Országos Alapból kapott összeget a földmunkáknál használta fiel, ugyanis az éhínség: miatt tömegesen tódultak az emberek az építkezéshez. Sajtóhírekből arról értesülhetünk, hogy a földmunkáknál a munkások megfeszített munkával sem tudtak napi 20—23 kr.-nál többet kex*esni. Ezért az összegért egy tányér levest és egy kiló kenyeret kaphatott az építkezésnél a helyi kantinban. A Pest—Losonc vasútvonalon 1863-ban Márkházánál felállított kantin árjegyzéke : 1 db 3 fontos cipó 20 krajcár 1 icce bor 10 krajcár 1 icce pálinka 24 krajcár 1 font szalonna 48 krajcár 1 tányér marhahúsleves, hússal, vagy főzelékkel 10 krajcár 1 tányér birkagulyás 10 krajcár Egy kubikus napi átlagkeresete: 2 Ft 29 kr. A csődbe jutott vasút vizsgálatakor kiderült, hogy itt egy munkás napi jövedelme nem érte el a 25 krajcárt.

28 1864-re a 15,7 mérföld hosszú Pest—Salgótarján szakasz földmunkái elkészültek, a síneket résziben lerakták. A Sz;t. István Kőszénbánya Társulat hivatalosan ekkor közli csak, hogy „cs. kir. szab. Pest—Losoncz—Besztercebányai vasút és Szt. István kőszénbányatársaság" cég alatt megalakult és először használja a német nyelvű cégjelzést és a vasút és bánya „Berginspektorat" bélyegzőt. Még ugyanebben az évben közlik hivatalosan, hogy a salgótarjáni, pálfalvai, zagyvái, pusztaszőrösi és kazári bányaüzemeknél tiszta nyereségről szó sem lehet, sőt a fejtést csak a vasút megnyitásakor kezdik meg. Egyben az 1861., 1862., 1863-as évekre vonatkozólag beterjesztik adóvallomásukat. Ezek után Woibasser Oskar br. főfelügyelő, a pest—losonci vasúttársaságtól sürgiönyileg hivatalos bizonylatot kér a szénjogok szerződéseiről. A közvéleményt még. a nemzeti érzésre való hivatkozással is félre akarták vezetni, mert Wobesser Oskar igazgató körlevelében a társulat hivatalnokait 63