Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Múzeumaink életéből - Domonkos Alajos: A múzeumi szervezet kiadványai

Hasonló jellegű, szinte valamennyi képzőművészeti katalógusunk — a differenciálás elveinek megfelelően. Ezt a színvonalat tudjuk és kell tartanunk a jövőben is. Plakátjaink kiadása lehetne gyakoribb. Eddig mindössze 4 plakátunk jelent meg. (Id. Szabó, Lóránt, Czinke és az 1976. évi múzeumi hónap.) Hasznossága azt hiszem nem lehet vitatéma, bár eredményességüket nem vizsgálhattuk. A Kartográfiai Vállalat által készített múzeumi levlap jó propagandát teremt múzeumainknak. Szükségesnek látom azonban megvizsgálni, hogy mennyiben lenne lehetséges belépőjegyként árusítani, mert igazi célját akkor érné el. A kiállításvezetők igen hasznos segítséget nyújtanak a látogatónak az anyag jobb megismeréséhez. Ezek — sajnos — elfogytak a salgótarjáni kivételével. Újranyomásuk elengedhetetlen, sőt, ha kisebb terjedelemben is, de azokról az állandó kiállításokról is kell készíttetni, amelyekről ez idáig nem volt. (Pl. Hollókő, Bánk). Törekedni kell arra is, hogy készüljön több nyelven összefoglaló ezekbe a kiadványokba. (Indokolt lenne német vagy francia, orosz és szlovák.) A kiállításvezetők propagandisztikus jelentőségét növeli a tudományosság. Az olvasó nemcsak a kiállításban egyébként is látható tárgyak, dokumentumok leírását kapja, hanem az adott korszak eseményeire, társadalmi, gazdasági helyzetéről szerezhet széles körű információkat. Nagyon helyesnek és továbbra is követendőnek tartom, hogy időszaki politikai kiállításainkhoz készítünk ismertetőket. (Pl. KMP 60. évfordulója: Emberek, gyárak, házak) így — ugyanis — teljesebbé válik saját tevékenységük. Erre vonatkozó kezdeményezés a kiállítást rendező muzeológustól eredhet. Forráskiadványaink közül jelentősek a dokumentumkötetek. A forrásközlést — ebben a formájában igen fontos és hasznos kiadványnak tartom. Jól szerkesztett, áttekinthető rendszerben (időrend, tematika) sorakoztatja fel a dokumentumokat, Azt a célját maximálisan elérte, hogy a növekvő hely történésztábor igényeit kielégíti, és az oktatásban is felhasználható. Eljuttattuk minden olyan intézménynek, szervnek, melyről feltételeztük, hogy hatókörében foglalkozik az adott témával. Itt kell említést tenni az életrajzokról, amelyek célja — elsődlegesen —, hogy a szoc brigádoknak adjunk újabb ismereteket névadóikról. Eddig három életrajzot jelentettünk meg. (Nógrádi Sándor, Furák Teréz, Lovász József) Elmondhatom, hogy örömmel fogadták a brigádok. Amennyiben lehetőségünk adódik, kívánatos lesz folytatni ezt a sorozatot is. Végül, de nem utolsósorban, tevékenységünk tudományos összefoglalóiról, a tanulmánykötetekről kell szót ejtenünk. Ezeknek fejlődési íve nagyon szépen megrajzolható az első múzeumi füzettől a legutóbb megjelent évkönyvig. A múzeumi füzetek (1—17-ig) ekletikusságuk ellenére jó ügyet szolgáltak: első lépésként alapot teremtettek több vonatkozásban jelenlegi kiadói munkánkhoz. Figyelembe véve az akkori lehetőségeket, feltételeket, mindenképpen dicsérhető elődeink igyekezete. Ugyanakkor sommásan megállapítható, hogy tartalmilag esetlegesek, véletlenszerűen kerültek egymás mellé, egymás után a tanulmányok, ill. a kiadás, a kötet szükségességét, jellegét az elkészült szerzői tanulmányok határozták meg. 343