Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Múzeumaink életéből - Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei középrétetek a feudalizmus kései és a kapitalizmus korai szakaszában (kutatási tervezet)

aránya a teljes lakosság számához viszonyítva Európában — Lengyelországot kivéve — a legmagasabb volt. 1787-ben 155 519 nemes férfit írtak össze Magyarországon, ez a horvátországi és erdélyi nemesekkel és családtagjaikkal együtt csaknem 400 000 ember', ami a népességnek több mint 4 százaléka.

8 Ez az arány a későbbiekben sem csökkent. Az 1840-es évekre a magyar nemesség létszáma már elérte a 600 000 főt, így gyakorlatilag minden 20 nem nemesre 1 nemesi származású lakos jutott. Ezzel Európában továbbra is az első helyen álltunk. Franciaországban ez az arány 108:1, Ausztriában 350:1, Csehországban 828:1, s a legmegközelítőbb arány Galíciában látható, de ott is 68 nem nemesi származású emberre jut 1 nemesi származású. Nógrád megyében ez az arány megfelel az országosnak. Az 1754—55. évi nemesi összeírás adatait pusztán az érdekesség kedvéért említjük meg. Felhasználhatósági értékük minimális, hiszen az összeírás körülményei, a helyenként másként értelmezett szabályok következtében nem lehet megállapítani a nemesek pontos számát. (Pl. az összeírás nem terjedt ki „a közismert és birtokjogon nemes családokra".) így aztán a megyében kb. 800 nemes férfi nevét tartalmazza a névsor. Annál pontosabb adataink vannak viszont az 1785. évi összeírásról. A megye lakossága ekkor 147 035 fő volt, melyből 3154 a nemesi származású férfilakos. A nőkkel és családtagokkal együtt — ez Fényes Elek szerint 6324 fő —, arányuk eléri a 4—5 százalékot. A környező megyékkel összehasonlítva számukat, az alábbi eredményt kapjuk: 1785 Nógrád Pest Heves Gömör Népesség Nemesek Polgárok 147 035 3 154 718 263 529 2 871 2 241 163 721 5 638 606 110 648 4 430 919 A táblázatból egyértelműen kiolvasható, hogy a nemesek aránya Gömörben a legnagyobb, de közismert, hogy itt a köznemesség száma az országos átlag felett volt. Pest megyében ez a szám a legalacsonyabb, viszont ott a legerősebb a polgárság, ami elsősorban a főváros társadalmi összetételéből adódik. A megye ezekben az adatokban a középszinten mozog, az átlagtól jelentős eltérést nem mutatnak a számok. A megyei nemesség nagy része egy-egy településen élt, tehát aránylag kevésbé elszórtan. 1785-ben 37 olyan falut írtak össze, ahol a nemesek száma a falu férfilakosainak 10 százalékát tette ki. Ezekben összesen 1761 férfinemes lakott a megyei nemeseknek több mint 55 százaléka. Ennek politikai jelentőségére Belitzky János is rámutatott: „Ez a 37 település volt elsősorban az, amelynek nemes lakossága, mint tömeg, a reformkori megyei tisztújításokon és követválasztásokon a szemben álló felek választási bázisát alkotta". Fényes Elek statisztikájában nem közöl adatokat a megyei nemesség létszámára vonatkozóan. Névsort ad közre, amelyben felsorolja az uradalmak birtokosait, majd a „nevezetesebb birtokosokat", vagyis akiket a köznemesség felső rétegéhez sorolhatunk. Ezeknek a családoknak a száma mindössze 122 a lista szerint, tehát kimutatásként nem használható. Érdekessége, hogy az 1775-ben összeírt nemesi családok közül 72-nek a neve még itt is szerepel.

9 A nemesség hatalmas száma ellentétes összetételű osztályt takart. Rendkívül nagy volt a differenciáltság. Ez a nagyszámú nemesség természetesen nem ősi jogon bírta vagyonát. A XVII—XVIII. században tömegesen lépnek 320