Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Múzeumaink életéből - Horváth István. A húszéves Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum feladatai napjainkban

a plakátok, a térképek összességét öleli fel. Fénykép- és fotótárunkban a városfejlődésre, egyes intézmények, üzemek működésére vonatkozó pozitív és negatív felvételek mellett nagy értékű történeti fotóanyagunkat tartjuk, amelyek a munkásmozgalom megyei személyiségeiről, politikai eseményeiről készültek. Az adattár különböző forrásdokumentációt (írásos visszaemlékezés, életrajz stb.) tartalmaz, Az elkészült múzeumi kiállítások forgatókönyvei itt találhatók. Ide szándékozunk besorolni a közművelődési és múzeumtörténeti szempontból jelentős anyagokat is. A könyvtár napjainkban nyeri el végleges formáját. Elsősorban munkásmozgalom-történeti és történeti muzeológiai, intézményi szakkönyvtárként funkcionál. A múzeumi tevékenységihez kapcsolódóan a megye történetére vonatkozó szakirodalom teljes körét gyűjti, így tartalmazza a megyében megjelent, a megyéről szóló irodalom jelentős részét is, (Noha ez utóbbiban még, igen csak kiegészítésre szorul.) Részletesebben szólunk a múzeum szervezetébe tartozó, ugyanakkor más funkciókat is ellátó művészettörténeti gyűjteményünkről, amely elsősorban a megyei galéria követelményei szerint látja el feladatát. Képzőművészeti gyűjteményünk három forrásból táplálkozik. Egyrészt vállaltuk azt, hogy a megyében a múvészettörténetileg értékes alkotásokat összegyűjtjük. Mindenekelőtt a XIX—XX. századi megyében élt, megyei vonatkozásokkal bíró alkotók művészeti hagyatékát kívánjuk összegyűjteni, jól tudva azt, hogy ez a legnehezebb feladat. Ügy véljük erről a feladatról a meglevő nehézségek ellenére nem mondhatunk le. Másrészt gyűjteményünk nagyobb hányadát a kortárs képzőművészek alkotásai teszik ki. Ezen belül is az észak-magyarországi — elsősorban nógrádi — alkotók műveit gyűjtjük, összetételében vegyes tehát; táblakép, grafika, szobor és egyéb kompozíció is bekerülhet a gyűjteményünkbe. így emiatt rokonságot mutat az elsőként vázolt egységünkkel. Harmadrészt a kortárs művészetek közül hangsúlyozottan az egyedi rajz gyűjtését szorgalmazzuk, országos jelleggel. E gyűjteményünket jó alapokkal segítette a megyei tanács által megvásárolt Mihályi i-Hhagyaték, amelyben több klasszikus alkotás is látható. De a gyűjtést se

gíti _ a tanácsi támogatással — a múzeum által működtetett nemzetközi képzőművésztelep is, amely tematikáját ez utóbbi két feladatkörnek megfelelően alakította ki.

3 A gyűjtemények léte megköveteli, a rend velejárója a megfelelő kezelőszemélyzet — adminisztráció és felügyelő — kialakítása. Ez napjaink egyik legfontosabb feladata, ezért különös gondot fordítunk arra, hogy ezen a téren is előrelépjünk, így gyűjteményeinket alkalmassá tegyük a múzeumi kutatás számára. E tekintetben az egyes gyűjtemények nyilvántartása, kartonozása ma még rendkívül eltérő. A múzeumi tevékenység — beágyazva a művelődési folyamatba — szorosan és természetesen kapcsolódik a közönség; ismeretének tudatos gyarapításához, mai szóhasználattal élve a közművelődési gyakorlathoz. Napjainkban általában is olyan terület ez, ahol még a nagy hagyománynyal bíró intézmények is a próbálkozás stádiumában vannak. A kísérletezés alapja az, hogy a múzeumban meglevő ismeret aktívan jelen legyen, beépüljön a látogatók tudatába, műveltséggé, magatartássá váljék. Ha azt írjuk le, hogy erre a sokoldalú — pszichológiai, szociológiai, pedagógiai — ismeretet igénylő tevékenységre még a legfelszereltebb intézmények is kevéssé vannak felkészülve, akkor közismert tényt rögzítünk pusztán. De a tény ettől még tény 301