Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

SALGÓTARJÁN—SZÉCSENY KÖZÖTTI VASŰTI TERV Mint ismeretes., Salgótarjánnak, mint a megye legjelentősebb városának a megye más helységeivel való kapcsolata, vasúti összeköttetése, annak ellenére, hogy már 1867-ben bekapcsolódott a vasúti fővonalba, nem megoldott. A vasút építésének gondolata ezen a területen is gyakran felvetődött, de mint anyagilag és közlekedésföldrajzilag megalapozatlan tervek, elhalásra voltak ítélve.

176 A legkorábban, 1895-ből van adat arról, hogy Szilárdy Ödön salgótarjáni földbirtokos Szécseny—Kisterenye között h. é. vasút kiépítésére 120 000 Ft névértékű törzsirészvények jegyzését kérte a vármegyétől. Kérelmét a közgyűlés az 1897/98-asi közúti költségvetési tárgyalásokra tette át, ami azt jelentette, hogy a tervet nem utasította el.

177 Egy év elteltével az ügy húzódása miatt Szilárdy újabb kérvényt adott be, most már 140 000 Ft támogatást kérve. Az alispán ekkor sem foglalkozott a tervvel, ezért ismételten kérvényezte, az ügyet a földbirtokos. A nagynehezen megszületett válaszból kitűnik, hogy sem tervezetet, sem költségvetést nem készített, mert ezek és a jegyzett törzsrészvények sürgős bemutatását kérték, hogy az üggyel érdemben foglalkozni lehessen. ^8 Az NHE 1898. augusztusi számából értesülhettünk arról, hogy Szilárdy a régi irány helyett újat jelölt ki vasúti tervének. Ugyanakkor a ker. miniszter Szécseny—Salgótarján között tervezett vasútjára az előmunkálati engedélyt további egy évre meghosszabbította. A vasút érdekében a törzsrészvények jegyzése megindult.

179 A vasútépítés gondolata azonban anyagi fedezet hiányában feledésbe merült. 104