Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

Cserhát II. vasúti tervezet HATVAN—SZÉCSÉNY TÉRSÉGE Szirák község:, mint járási székhely 1888-ban elhatározta, hogy vasúti öszszeköttetést létesít Hatvannal. Gr. Dégenfeld Lajos elnöklet© alatt bizottság is alakult a vasút meg építésiére. A kezdeményezés azonban csak 10 év múlva bukkant fel újból, amikor a megyei közgyűlés 1898-ban ezt a tervet is, mint „új vasutat" 3500 Ft segélyben részesítette. 1907-ben Ivánka Imre dolányi lakos kért előmunkálati engedélyt ebben a térségben, amit megkapott. Tervezete szerint két változat volt: az egyik szerint Ecseg:—Nógráidkövesd—Szécsény—Pálfalva—Megyer—Tar útvonal épülne ki, a másik változat szerint Apc—Zagyvaszántó, vagy Pásztó állomástól Szécsényig tervezett vasutból Ecsegnél ágazna le Buják—Bér—Bércei községek érintésétvei Nógrádkövesd állomásig, továbbá Bérnél elágazva Szirák községig, valamint Szécsény állomástól Dolány—Garpi pszt.—Nagygéc—Megyer—Sóshartyán és Kishartyán érintésével Pálfalva állomásig vezetne. Az elképzelés szerint Megyerből elágazással Lucin—Jusbarkány—Nagybárkany—Sámsonháza községek érintésével Tarig lenne kiépítve. Ivánka Imre tervei között szerepelt az Apc—Nagyszécsény—Pásztó—Mátraszőlős közötti vasútvonal kiépítése is. Az útvonal Apc—Cserhátszentiván— Felsőtold—Lóe községek érintésével Szécsényig vezetne, esetleg Pásztó állomástól Mátraszőlős—Lóc érintésével Szécsénynél csatlakozna a megyei HÉV vonalába. Ezeken, a vonalakon kívül engedélyt kapott arra is, hogy Nógrádkövesd állomástól Legénd községig szabványos nyomtávú szárnyvonalat építhessen ki.

173 Az Ivánka-féle vasúti tervek azonban még a tervezésig sem jutottak el, pusztán csak elméleti jellegűek voltak. 1909-ben, 11 év múlva hallatott magáról ismét a sziráki vasút, amikor is a sziráki járásban mozgalom indult egy új helyiérdekű vasút építésére Szirák —Hatvan között. A mozgalom hatására 1910-ben Nagy Sándor és Okolicsányi József budapesti ós sziráki lakosok előmunkálati engedélyt, szereztek a Nógrád vármegyei HÉV Szécsény állomásától Nagylóc—Felső- és Alsótold—Cserhátszentiván—Ecseg:—Buják—-Szíriák—Egyházasdengeleg—Héhalom érintéséivel a MÁV selypi állomásáig, ill. Héhalom—Nagykökényes'—Heréd községek érintésével Hatvan állomásig vezető vasútra. A tervek szerint egyelőre csak Hatvan—Selyp—Buják vonal épülne ki.

174 A tervezett Hatvan—Szécsény közötti vasút közigazgatási bejárása 1911. március 16-án volt. Itt megállapodtak abban, hogy a „bujáki vasút" Selyp—Palotás—Héhalom—Dengeleg—Szirák községeket érintené, hossza 23,4 km lenne. 1912. április 16-án az engedélyezési tárgyalás is megvolt, de a vasút építéséhez nem kezdtek hozzá.

175 A terv felvetődésének a pillanatában is elhalásra volt ítélve, mert nem készítettek, gazdaságossági vizsgálatot, s már két működő vasútvonal közé harmadiknak, a vonzáskörzetükbe tervezett, vasút nem lehetett volna életképes, így nem csak a háború kitörése, hanem a vasútvonal gazdaságtalansága is hozzájárult ahhoz, hogy senki sem foglalkozott érdemileg tovább a vasútvonallal. 103