Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: A Losonci Bőrgyár (1845–1854) (Adatok Nógrád mege ipartörténetéhez)

munkást foglalkoztattak. A gyár a patak mellett, a későbbi huszonötös honvédkaszárnya helyén épült fel.

12 A losonci bőrgyár keletkezéséről Mérei Gyula a következőket írja: a nehézségek — a technikai felszereltség, a nehéz ökörbőr hiánya és a gyarmati vámrendszer — ellenére is létesültek bőripari vállalkozások az országban. Ezek közé tartozik a losonci bőrgyár is, melynek célja ,,a nyersbőr kikészítése, minden részletmunkáinak egy fővezérlet alatti eszközlése" volt. Manufaktúra létesítéséről van itt szó, mert kézműves technikával, munkamegosztásos alapon termelő üzem alakult. Ugyanis ,,a helyi adottságokon kívül kedvező lehetőséget nyújtott a tőkés vállalkozók számára az is, hogy a kül- és belföldi tőkésüzemek versenye folytán, amint a bőrgyár alapszabályaiból kiderült, az önálló iparosok egész sora szegényedett már le, kényszerült bérmunka vállalására, és ezt a szabaddá vált, ti. a termelőeszközeitől megfosztott munkaerőt kívánta felhasználni az új manufaktúra." A losonci bőrgyár esetében az üzem a munkaerőpótlását az elszegényedett céhes mesterekből vette volna elsősorban.

13 A losonci bőrgyár alapításának terve, azonban nem 1845-ben született meg — mint erről az eddigi feldolgozások tudósítanak —, hanem a gondolat jóval korábbi volt. Már 1837-ben felvetődött egy „Bőrkészítő-Gyár részvényes Társaságának" az alapítási ötlete. A rendelkezésre álló dokumentum közli az alapszabályokat is, amiből megtudhatjuk, hogy nemcsak a negyvenes évek közepén, hanem már a harmincas években is munka nélkül voltak a losonci vargák és tímárok. „Ezen Intézetnek czélja és törekvése az: hogy a honi kereskedésnek és keresetnek, ezen világszerte nevezetes ága, mind inkább gyarapítatván . . . melly egyszersmind azon is lesz, hogy a gyakorta foglalatosság nélkül szűkölködő egyes vargák és tímárok ezen Intézetből nyers bőröket kikészítés végett ingyen kapván, a kikészítettek pedig fáradságok illendő megjutalmazása mellett tőllök nyomban beváltatván, mesterségöket szakadatlanul folytathassák, a nemzeti ipart előmozdíttsák, és ezen Társaságnak mintegy részvényesei lehessenek."

Vt Az összehasonlítás kedvéért tekintsük át a két alapszabály-tervezetet, amely sok mindent elárul a gyáralapítók terveiről. (A közölt szövegen módosítottam, elkerültem az akkori szóhasználatot és írásmódot, és ahol szükséges volt, rövidítettem.) 2. §. A társaság tőkéje 40 részvényből állt volna, alapítási éve 1837. Szent Mihály napja (szeptember — SZF.). Minden részvény ötven forint értékű, és befizetése után folyó év Mindszentek havában (október — SZF.) kezdetét is venné a termelés. Elhatározták azt is, hogy ha a gyár gyarapodni fog a jövőben, akkor a tőkét 30 részvénnyel emelik, úgy, hogy az új belépők, mivel kész gyárat kapnak, egy negyedrésszel többet fizetnek majd részvényenként. 3. §. A gyári ügyeket szótöbbséggel intézik majd el. 4. §. Szavazattal minden részvényes bír, de nehogy a több részvénnyel rendelkezők elnyomhassák szavazataikkal azokat, akik kevesebb részvénnyel bírnak, úgy határoztak, hogy öt részvény 1, hattól-kilencig 2, azon felül minden három részvény után egy szavazattal rendelkeznek. Ha a többség akarata szembetűnő, a szavazás szükségtelen. 5. §. A társaság három évre választ egy elnököt és két igazgatót. A három év múlva esedékes új választáskor a szavazatok alapján újból meg61