Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)
Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: A Losonci Bőrgyár (1845–1854) (Adatok Nógrád mege ipartörténetéhez)
választhatják. Ezt azé rt h atározták így eL nehogy majd a m unká t egy teljesen ismeretlen — szakmailag — meggátolja. 6. §. A három igazgató feladata a vagyonnak, eszközöknek és a nyersanyagnak a felügyelete, leltár szerinti ellenőrzése lesz. Feladatuk lesz meg „a mívmester" (gyámok) számadásainak ellenőrzése is. Ezenkívül a közgyűlés alkalmával beszámolnak a gyár helyzetéről. Ezek az ülések évente kétszer lesznek, így a sarlósi és Judit napi országos vásárok alatt. 7. §. A gyár működéséhez egy „mívmester" (werkführer) is szükséges majd. Feladata a munkák irányítása, valamint a vagyonról, eszközökről, szerszámokról napló vezetése. Hónaponként köteles beszámolni az igazgatóságnak a gyár állapotáról. 8. §. Egy pénztárnokot is választanak, aki egyben ellenőre lesz a mívmesternek. 9. §. A mívmester és a pénztárnok külön jutalmat kapnak az esztendő végén, azért, hogy „annál nagyobb kedvvel s forróbb igyekezettel" munkálkodjanak a gyár és a részvényesek hasznára. 10. §. A tiszta jövedelem minden száz forintjából 5 forintot tartalékolnak majd, a többi nyereséget a részvényesek számához viszonyítva a sarlósi vásár napján tartott közgyűlésen fogják felosztani. 11. §. A társaság addig áll fenn, amíg feloszlását valamennyi részvényes el nem határozza. Ha egy kisebb számú részvényes csoport tovább akar dolgozni, akkor a többieket 6 év alatt kifizetve, tovább dolgozhatnak. 12. §. A részvényesek feljegyzésére egy részvényes-könyvet fognak nyitni. 13. §. A részvényeket szabadon el lehet adni, zálogba tenni, de erről az Igazgatóságnak tudni kell. Örökösök nélkül való elhalálozás esetén a részvény, ill. részvények a Társaság tulajdonába kerülnek. A részvényesek a befizetett részvényeken felül vagyonukkal nem szavatolják a gyár tevékenységét, azért jót nem állnak. A rendszabályokat 1837. augusztus hó 1. napján fogalmazták meg Losoncon.' 0 1837-től 1845-ig eltelt időszakra semmiféle adatunk nincs az alakuló gyár sorsáról. De mivel 1845-ben ismét egy új alapszabály benyújtásáról van szó, feltételezhetjük, hogy az eltelt időszakban előrelépés nem történt. A gyáralapítást elhatározó mesteremberek 1845. szeptember 16-án Losoncon ismételten alakuló gyűlést tartottak, ahol megfogalmazták a bőrgyár alapelveit. Ezek az alapelvek a következők : 1. „A hazai ipar s az által nevekedő köz jólét tartós, nem ideiglenes mozdítása". 2. „A társulat e célra felajánlott pénzének s attól igényelhető hasznának tökéletes biztosítása." A szervezkedők úgy vélték, hogy a lefektetett alapelvek teljesítésének legfontosabb feltétele a „Pénz, s annak tiszta kezellése — ügyes gyárigazgató, értelmes mester a gyárt teljes virágzásba; — az ellenkezők pedig sorvadásba hozzák". 16 Az ideiglenes alapszabályokat, az 1840. évi 18. te. rendelete alapján, a losonci bőrgyár ideiglenes elnöke, Kubinyi Ferenc terjesztette be elfogadásra 1845. okt. 21-én a Helytartó Tanácshoz. 17 Az alapszabályokat némi módosítással 1845. december 22-i M. Kir. Helytartó Tanácsi ülésen jóváhagyták. 18 62
