Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Molnár Pál: Adatok a bányamunkásság létszámának, összetételének változásairól, helyzetéről, harcairól és életmódjáról 1900 és 1919 között

megalakulása zajlott le. A bányászok a bányamunkásotthonból zenekari kísérettel vonultak fel a Fő térre, ahol az alakuló gyűlés szónokait Králik Ferenc és Batta Gyula a Bányász Szövetség kiküldötteit üdvözölték, akik rövid beszédet mondtak. Beszédükben ecsetelték a szervezet megalakításának szükségességét, kifejtették a szervezett munkásság előtt álló legfontosabb feladatokat. A beszédeket követően megválasztották a bányász szakszervezet első salgótarjáni helyi csoportjának vezetőségét. A csoport elnökévé Gurszky Istvánt, alelnökké Drazsdik Miklóst, Kisák Jánost, pénztárossá Bene Andrást, jegyzővé Messerschmidt Jánost, ellenőrökké Gólián Andrást és Grosz Albertet választották. Ugyanezen a napon választották meg a homokterenyei csoport vezetőségét is. A megalakult helyi csoport elnöke Pinkusz Ernő, alelnök Ripsz Ferenc, Nádasdi Ferenc, jegyzője Pothornik József, pénztárosa Fuján Vencel lett.

29 A baglyasaljai helyi csoport megalakulására 1918. szeptember 1-én került sor. Az alakuló gyűlés sikeres megrendezését a pap azzal igyekezett megzavarni, hogy a gyűlés időpontjában misét rendezett. Ez azonban nem tette kérdésessé az alakuló gyűlés sikerét. A nagybátonyi helyi csoport megalakítására — hosszas huzavona után és közigazgatási beavatkozás ellenére — szeptember 29-én, míg a mátranováki alakuló ülésre december 30-án került sor.

30 A nógrádi bányászok közül többen részt vettek a Bányamunkás Szövetség 1918. szeptember 24—25-i budapesti kongresszusán. Cseh Dezső karancsaljai bányász hozzászólásában a politikai felvilágosító munka, a politikai oktatás szükségességét, a háborúellenes propaganda fokozását tartotta fontosnak. Juhász István salgótarjáni küldött a bányászok körében általánosan megnyilvánuló békevágynak adott kifejezést. A kongresszus — elismerve a salgótarjáni szénmedence munkásmozgalmának eredményeit — a központi vezetőség alelnökévé választotta Gurszky Istvánt, a salgótarjáni csoport tagját, Pinkusz Ernő homokterenyei bányászt pedig a központi vezetőség tagjává.

31 A NÓGRÁDI BÁNYÁSZOK HELYTÁLLÁSA A POLGÁRI FORRADALOM ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN Az 1918. október 31-én kirobbant polgári demokratikus forradalom — az 1917 végén és 1918-ban megkezdődött radikalizálódás és a munkásság körében kialakult forradalmi hangulatra alapozva — számottevő változásokat hozott, amelyek eredményei a bányászok szociális helyzetének javulásában, és legfőképpen politikai jogainak kiszélesítésében mutatkoztak meg. Az 1918. november 3-án alakult salgótarjáni Nemzeti Tanács — amelynek munkájába bekapcsolódtak a júniusban letartóztatott munkásvezetők is, és ahol 50%-os volt a munkásság aránya — november 5-én tartott ülésén Róth Flóris bányaigazgató, mint a Tanács tagja a széntermelés folytatásának érdekében felajánlotta a munkások bérének emelését. Egyben arra is ígéretet tett, hogy a bányától bevonult katonákat munkához juttatják. November 7-i ülésükön pedig a Tanács bányász tagjai arról biztosították a megyeszékhely lakóit, hogy ,,a nagy idők eseményeit megértve nemcsak a rend fenntartását biztosítják, hanem a legpéldaadóbban végzik munkájukat, hogy a szénhiány zavart ne okozzon".

32 40