Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Molnár Pál: Adatok a bányamunkásság létszámának, összetételének változásairól, helyzetéről, harcairól és életmódjáról 1900 és 1919 között

tékû rendezéssel a bányászok nem elégedtek meg, októberben Pap Géza miniszteri tanácsos, Molnár Béla főbányabiztos és Peyer Károly jelenlétében újabb tárgyalásra került sor. Az október 9-én tartott tárgyalás eredményeképpen a panaszbizottság által meghatározott háborús bérpótlékot 40%-ról 50%-ra emelték, Mindazok a munkások, г kik október 10-ig munkába állnak, 14 éves gyermekeik után 50 korona ruházati segélyben részesülnek. A társulati élelemtárakban tapasztalt visszaélések megszüntetése érdekében a bányamunkásság javasoljon olyan kiadókat, akik élvezik a bányamunkásság bizalmát. Állást foglaltak abban is, hogy újból megkezdik a társulati tej kiadását. Külön pontban rögzítették az igazolatlan hiányzás címén eszközölt büntetések revideálását. Ügy döntöttek, hogy igazolatlan hiányzás miatt nem szabad a dolgozóktól elvonni a családi pótlékot, ha azt a munkás még abban a hónapban pótolja. Kettő vagy ennél több mulasztás esetén a pótlásra lehetőség nincs. Arról is született megállapodás, hogy a vasárnapi műszakot órában határozzák meg. A részleges panaszok orvoslására pedig menetközben is adnak lehetőséget. Külön pontban rendelkeztek a bányatelepek egészségügyi, szociális, kulturális helyzetének javításáról.

27 Az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya Rt. bányáiban ugyanebben az időben indított mozgalom nagyjából és egészében ugyanazokat az eredményeket hozta, mint az SKB Rt. üzemeire vonatkozó döntések. Azzal a lényeges eltéréssel, hogy a drágasági pótlékot egységesen 70%ban állapították meg. Az 1918. márciusában Baglyasalján megtartott panaszbizottsági ülésen a 70%-ot a 10%-os ruházati pótlékkal együtt 95%-ra emelték. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szelét már jobban érzékelő, és a magyar társadalomban meglevő feszültségeket elkerülni kívánó bánya vezetés a munkásság szinte minden fájó pontjára jobban reagált, mint egy évvel ezelőtt. Ennek tudható be, hogy a bányavállalat többtermelés esetén bevezeti a termelési jutalékot, megnöveli a bányászok alapbérét, rendezi a dolgozó nyugdíjasok alapbérét. Mindazoknak, akik újév, húsvét és karácsony, pünkösd, valamint szent István napján dolgoznak, dupla munkabér fizetendő. A két bányavállalatnál a munkások sztrájkokkal, harcos állásfoglalásokkal kényszerítették ki a munkásság jogos panaszának számottevő részét. A Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt. bányászai elsősorban a békés megegyezést szorgalmazták. Ennek ellenére — elsősorban a szénmedence munkásainak, a gyárüzemi munkások fellépéseinek eredményeként a drágasági pótlékot ott is 80%-ra emelték.

28 Az 1917-es esztendőben felgyorsult politikai válság következtében és a bányamunkások legöntudatosabb, legharckészebb csoportjának a századfordulón meginduló következetes harca eredményeként, a belügyminiszter 1918. január 28-i leiratában végül is engedélyezte a bányász szakszervezet létrehozását és működését. A bányászszakszervezet létrehozásának kezdeményezése 1917-ben indult meg azzal, hogy a szaktanács ismételten napirendre tűzte a bányászszakszervezet létrehozását — ezen az értekezleten a salgótarjáni bányászok is képviseltették magukat —, s elhatározták, hogy az alapszabályt benyújtják a kormánynak. A belügyminiszteri engedély után az 1918-as esztendőben sorra alakultak meg a salgótarjáni szénmedencében is a helyi csoportok. A Bányamunkás с lap 1918. március 23-i számában arról tudósítja olvasóit, hogy a legnagyobb érdeklődéssel a salgótarjáni helyi csoport ЗУ