Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Arcképcsarnok - Kerényi Dániel: Id. Noszky Jenő (1880–1951)

Rávilágít a Mátra vidék fejlődéstörténetére. Megállapítása szerint a Mátra és vidéke az ősi 'karbonidőszakban felgyűrődött, a karbon-palákat a mezozóos időkben helyileg tengeri takarókkal elfödött, de főképpen a fiatalkori hatalmas törésekkel és süllyedésekkel megzavart tömbrészletnek a képződménye. Csak a harmadidőszakban kezdődik területünknek voltaképpeni fejlődése. Ismerteti a Mátra-vidék hidrológiai viszonyait és a praktikus szempontból számba jövő anyagait. Ennek részletezését külön-külön csoportokba osztva tárgyalja: éghető anyagok közül a barnaszén- és lignit-előfordulásokra helyezi a súlyt. A Mátra érceivel hatalmas irodalom foglalkozott már, különösen a réz- és ezüstércek iránt keltették fel az érdeklődést. Noszky szerint nem telérek ezek, hanem csak telérszerű tömzsök, melyek között gyakoriak a kisebb-nagyobb meddő hézagok. Faragható kövek tekintetében a Mátra elég szegénynek mondható. Jelentősebb a piroxenandezit azon sötét, barnás-vörösféleségei, melyekből sokszor 2 m hosszú tömböket is kifaragnak lépcsőre, kerítésoszlopokra, sírkövekre. Jól faragható a Sámsonháza, mátraverebélyi hegygerincen levő lajtamészkő. Legnagyobb mértékű még a középmiocén riolittufák (Tar, Sirok stb.). Építésre való kövek közül legelterjedtebbek a riolitok (Lőrinci és Gyöngyössolymos), azután a középmiocén riolittufák a hasznosi völgytől kelet felé, ezek alkotják a vulkánikus takarót. Helyi használatra alkalmazzák a glaukonitus homokkőféleségek szilárdabb padjait. Kövezésre, kavicsolásra való anyagok a piroxenandezit (Lőrinci, Selyp, Apc, Jobbágyi). Egyéb, a különféle kerámia, üveg stb. iparilag felhasználható anyagokban szinte egyedülálló. Diatomaceásföld, a fontos hőszigetelő, tűzállóanyagokra, eszközök készítésére, dinamitföld gyártásra való anyagok hatalmas terjedelemben és vastagságban találhatók a Gyöngyöspata és Szurdokpüspöki közt levő medencében. Az ásványvizek közt a parádi csevice kénhidrogénes savanyú víz jelentőségével majd másfél évszázada foglalkozik az irodalom. Említésre méltó Recsk község déli oldalán levő és Bükkszéken pár kút csevicevize. A Mátrának ásványvize számbelileg nem sok van, de jelentőségére nézve a parádi vízzel kevés hazai ásványvízforrás vetekedik. Végül a kultúrtalaj jelentőségével foglalkozik behatóan. A Mátrának vulkanikus takaróból felépített hegyvidéke csaknem kizárólagosan erdőgazdaságra van utalva. Az egyéb, szelídebb hajlású domboldalak gyümölcsös telepítésére alkalmasak. Gyöngyös vidékének intenzív szőlőkultúrája jól előrehaladt. A kertgazdaság az alacsonyabb részeken, a laza homokos talajú fekete humuszos futóhomok-területeken jövedelmező forrás. Ezt pl. Gyöngyösnél vagy a verpeléti és debrői, valamint a híres csányi dinnyeés dohányföldeknél jól fel is használják. 1942 májusában, lejárván szolgálati ideje, nyugállományba vonul, mint az Országos Természettudományi Múzeum igazgatója. Mint nyugdíjas továbbra is állandó munkatársa marad a múzeum Föld- és Őslénytárának, valamint az Áll. Földtani Intézetnek. 1946 nyarán Heves, Nógrád, Gömör területen végez részletes tektonikai megfigyeléseket. 1949 nyarán a Szénipari Igazgatóság megbízásából két hónapon át a készülő Salgótarjáni Szénterületek geológiája című munkájához gyűjt tektonikai, bányageológiai adatokat és ellenőrzést végez. 280