Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)
Tanulmányok - Zólyomi József: A Mailáth-uradalom cselédeinek lakáskultúrája a két világháború között
ban. Az aratást az északi megyékből érkezett szlovák idénymunkásokra bízták. 15 A század közepétől, a majorsági gazdálkodás kibontakozásával sem tekinthető általánosnak a cselédek számának emelkedése. A fentebb említett szécsényi uradalomba sem változott lényegesen az alkalmazottak, illetve a cselédek száma. A kiszolgáló személyzet tíz fővel csökkent, a béresek és pásztorok száma nyolccal nőtt. Levéltári forrásaink alapján azt a következtetést vonhattuk le, hogy a nagy- és középbirtokosok a jobbágyok és zsellérek robotmunkáját a gazdálkodással kapcsolatos feladatok végzésénél ritkán vették igénybe. Ezekre a munkákra szívesen alkalmaztak napszámosokat, megbízhatóbbnak tartották, mint az ingyen, szükségből végzett robotot. A jobbágyok, zsellérek robotkötelezettségére többnyire vadászatok alkalmával, a kastélyok, templomok építésénél, fuvarok végzésénél tartottak igényt. Gyakran előfordult, hogy még e munkákra is inkább napszámosokat fogadtak. Talán ezzel magyarázható, hogy az 1771. évi Urbáriumban számos falunál ezt olvashatjuk: „a robotot pénzben váltjuk meg". 16 Az éves konvenciós cselédek száma a 19. század elejétől kezdett ugrásszerűen növekedni. A szécsényi uradalomban 1800-ban még csak 35, 1838-ban már 74 olyan cseléd bérét jegyezték fel, akiknek fő feladatuk a földműveléssel kapcsolatos teendők ellátása volt. A mohorai kiterjedt birtokú Majthényi-uradalomban is ettől kezdve figyelhetjük meg a cselédek számának emelkedését. 17 TÓTH Tibor tanulmányából tudjuk, hogy a mernyei uradalomban a béresek száma a múlt század első felében 14-szeresére növekedett. 18 Az alkalmazottak folyamatos gyarapítása az egyes uradalmak nagyüzemmé szerveződését jelezte. A cselédek száma megyénkben az 1870-es években éri el a maximumot. 1872-ben 21 ezret írtak össze. A nagybirtokok lassú gépesítése, az uradalmi földek felaprózódása a cselédsorból is kiszorította a cselédek egy részét. Alig negyven esztendő alatt felére csökkent a cselédek száma. 1 ' 1 A napszámosok tömeges alkalmazása, úgy látszik, olcsóbbnak ígérkezett, mint az állandó cselédek tartása. A két világháború között a cselédek száma tovább csökkent. 1930-ban már csak 6817 mezőgazdasági cselédet tartottak nyilván a megyében.0 Ezeknek több mint 90%-a uradalmakban szolgált, a paraszti gazdaságok közül már a századforduló előtt is kevesen tarthattak cselédet. CSELÉDLAKÁSOK Az adatok hiánya sajnos szerény lehetőséget biztosít a cselédlakások történeti áttekintésére. E témakörből mindössze két levéltári feljegyzést ismerünk, mindkettő a szécsényi uradalomra vonatkozik. Egy, a 18. század első feléből származó összeírás „Béresház két kamarával", majd egy 1819-ben kelt irat zsúptetejű, vályogfalú két „fűtőszobából" és a „kamraszobából" álló béreslakásról tesz említést. 21 így a cselédházak múltjának megrajzolásában — az adatközlők viszszaemlékezéseinek szélső határáig — feltételezésekre vagyunk utalva. Fentebb már szóltunk arról, hogy a cselédek nagyobb számú alkalmazása a múlt század elejétől kezdett növekedni. Valószínű erre az időre eshet a több család elhelyezését biztosító cselédházak kialakítása. A nagyobb 205
