Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)
Tanulmányok - Zólyomi József: A Mailáth-uradalom cselédeinek lakáskultúrája a két világháború között
szabású, több szobás cselédlakások feltűnését Balassa Iván is a 19. század ^tsé felére teszi a Hegyközben. 22 Adatközlőink szüleiktől, nagyszüleiktől úgy hallották, hogy a cselédek soha nem a faluban, attól 1—3 kilométerre levő tanyákon, illetve pusztákon éltek. Az ettől távolabb eső pusztákon sertéseket, juhokat, heverő szarvasmarhákat tartottak. A pásztorok is itt tartózkodtak, szobakonyhás lakást építettek részükre. Tanulmányunk anyagának előkészítése során felkerestünk a megyében minden olyan pusztát és tanyát, ahol egykor uradalmi cselédek éltek. Adatközlőink egyöntetűen vallották, hogy a napjainkban is meglevő, vagy a legutóbbi évtizedekig állt uradalmi cselédházak helyén egykor istállók, juhaklok voltak, melyeket lebontottak, vagy lakássá alakítottak át. Az átépítésekre szemtanút már nem találtunk, csupán a nagyszülők elbeszéléseire hivatkozhattak. Vallomásuk alapján megkockáztatjuk azt a feltevést, hogy a közös konyhára nyíló négyszobás cselédházak a múlt század közepétől lehetnek általánosan ismertek megyénkben, amikor a mezőgazdaság fejlesztése megkívánta az alkalmazottak létszámának növelését. Ezt megelőzően a viszonylag kis létszámú cselédség milyen házakban lakott, ma még nem tudjuk megmondani. Elképzelhető, hogy korábban zsellérházaknak megfelelő építményekben laktak, ahogy ezt BALASSA Iván egy 1958. évi adatközlésében is feltételezi. 2 ' Fentebb a megye uradalmainak vázlatos történetét, a cselédek számának változását, a cselédházak múltjának megyei változásait tekintettük át. Ezzel mintegy érzékeltetni szerettük volna, hogy az alább bemutatásra kiválasztott uradalom területi nagyságában, felszereltségében, gazdálkodási rendszerében alig tért el a megye más uradalmaitól. Ezt a történeti áttekintést az uradalmi cselédekkel foglalkozó tanulmánysorozatunk bevezetésének is szántuk. II. A Mailáth családról — az általunk vizsgált uradalom tulajdonosáról — sajnos kevés ismerettel rendelkezünk. A családra vonatkozó iratokat nem sikerült felkutatnunk, valószínű, hogy a II. világháború idején, a kastély értékes berendezésével együtt elpusztultak. Forrásul csupán a nyomtatásban megjelent összeírásokat, NAGY Iván családtörténeti feljegyzéseit, valamint BOROVSZKY Samu szerkesztésében megjelent Nógrád megye monográfiáját használhattuk fel. A Mailáth család előtörténetéről NAGY Iván, a kiváló családtörténész is csak szórványos adatokat tudott felkutatni. 24 Nem tudjuk, hogy a család mikor került megyénkbe, korábban voltak-e itt birtokaik. Gróf Mailáth István Géza (1860-ban született) az 1880-as évek elején jutott a nógrádgárdonyi pusztához. Felét a Torkos családtól vásárolta meg, a másik fele leányágon a gróf Zichyek révén került tulajdonába. Végleges otthonteremtés jelképeként a kis méretű Torkos-féle kúriát lebontotta, helyére 1895-ben a ma is meglevő kastélyt építtette. Néhány évvel később megvásárolta a Szent-Iványi család patvarci és őrhalmi birtokát.5 A három településen a szántó, rét, legelő, erdő területe az alábbiak szerint alakult. 26 206
