Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Zólyomi József: A Mailáth-uradalom cselédeinek lakáskultúrája a két világháború között

Zólyomi József A Mailáth aradalom cselédeinek lakáskultúrája a két világháború között A magyar szegényparasztság egyik jelentős rétegének, az uradalmi cselédség élet- és munkakörülményének vizsgálatával viszonylag keveset foglalkozott néprajztudományunk. KARDOS László már több mint húsz esztendővel ezelőtt felhívta a néprajzkutatók figyelmét arra, hogy e tudományágnak: „többszörösen is érdeke, hogy e hatalmas népréteg életét és kultúráját megismerje. Mindmáig megválaszolatlan kérdés ugyanis, hogy a volt uradalmi cselédség milyen mértékben volt alkotója, hordozója, továbbfejlesztője paraszti-népi kultúránknak, kiformáló ja műveltségünk nemzeti vonásainak." A fentebbi nagyon is megfontolandó kérdések szerzője egy példamutatónak és úttörőnek tekinthető tanulmányban foglalta össze az Eszterházy grófok hitbizományához tartozó Szentgyörgy-puszta cselédeinek a két világháború közötti életkörülményét.

1 Azóta ugyan néhány publikációval, adatközléssel gazdagodott irodalmunk, amelyek közelebb vittek bennünket az uradalmi éves cselédek történetének, életmódjának megismeréséhez, de korántsem elegendők ahhoz, hogy a kutatást lezártnak tekinthessük.

2 Alig ismerjük a kényszerhelyzet közepette kialakított sajátos életformájukat, családi és ünnepi szokásaikat, viseletüket, lakáskultúrájukat. Nem tudunk egyértelmű választ adni arra sem, hogy a falutól távolabb élő, a parasztsággal viszonylag ritkán érintkező cselédek kultúráját, életformáját, a szegénységen kívül mi irányította. A fentebb felsorolt megválaszolatlan kérdések ösztönöztek bennünket arra, hogy az egykori cselédek életformájának vizsgálatába mi is bekapcsolódjunk. Nógrád megye falvaiban több éven át gyűjtöttük az uradalmi cselédekre vonatkozó tárgyi és emlékanyagot. Számos, egykor cselédsorban született adatközlő élettörténetét jegyeztük le, hogy minél hitelesebb képet kaphassunk zártabb kultúrájukról, szokásaikról, sajátos életrendjükről. Az adatok számbavétele után arra az elhatározásra jutottunk, hogy nem az egész megye, hanem csupán egy uradalomhoz tartozó cselédek életmódját kísérjük figyelemmel. A választás gróf Mailáth István Géza uradalmára esett, akinek Nógrádgárdony-puszta, Patvarc és Örhalom községek határában feküdtek birtokai, és mindhárom településen cselédeket is alkalmazott. A megyére kiterjedő kutatásunk eredménye alapján úgy láttuk, hogy a kiválasztott uradalom egykori cselédeinél összegyűjtött adatok, kisebb időbeni eltéréssel, alig térnek el a többi faluban lejegyzett 201