Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Zólyomi József: A Mailáth-uradalom cselédeinek lakáskultúrája a két világháború között

emlékanyagtól. Azonosak voltakba—bútorok, azok elrendezése, a lakás beosztása, az egyező életformából adódóan a szokásokban, a hiedelemvilágukban, a táplálkozásukban stb. sem találtunk jelentős különbségeket. Dolgozatunkban a megrajzolható kép teljesebbé tétele érdekében a Mailáth-uradalomhoz nem tartozó, de ahhoz viszonylag közel fekvő Szügy és Herencsény községek volt uradalmi cselédeinél gyűjtött adatokból is több részt felhasználtunk. Ez utóbbi két faluban ugyanis a fejletlenebb uradalmi gazdálkodás a cselédek életformáját is konzerválta. Jóval a viszszaemlékezés határán belül, még a harmincas évek elején is olyan kedvezőtlen lakás- és munkakörülmények között éltek, amelyet a megye más falvaiban az idősebb adatközlők már csak szüleik vagy nagyszüleik elbeszéléseiből ismertek. A két község bekapcsolását kutatásunkba azért tartjuk szükségesnek, mert az itt kapott adatok révén a cselédéletnek egy régebbi, valószínű egykor általánosan elterjedt formájának ismertetésére is kitérhetünk. A bemutatásra kerülő téma időpontjának körülhatárolását a rendelkezésre álló forrásanyag határozta meg. Az uradalmak számadás könyvei, egyéb levéltári források viszonylag kevés adatot őriznek a cselédekre vonatkozóan. A nagy gonddal vezetett számadáskönyvek pontos áttekintést adnak a terméseredményekről, az állatállomány létszámáról stb., de a cselédeknél csupán a konvencióba kiadott gabonát, a múlt század közepéig a szolgálatért kapott öltözeteket, a rájuk bízott munkaeszközöket sorolják fel. Értékes adatoknak tartjuk e feljegyzéseket, tanulmányunk egyes fejezeteinél hasznosítani kívánjuk, de a cselédek komplex, történeti mélységű feldolgozására nem alkalmasak. Levéltári forrásaink csupán szórványos, alig használható utalásokat tesznek a lakáskultúrára, a táplálkozásra, a szokásokra, az életkörülményekre. A szegényes történeti anyag sajnos nem teszi lehetővé, hogy az uradalmi cselédek életformáját az adatközlők visszaemlékezéseinek határán kívül eső időből is bemutassuk. Ezért tanulmányunk főbb időhatárát a két világháború közötti időszakra kellett korlátoznunk. Természetesen az adatközlők korábbi időre vonatkozó adatait is igyekszünk hasznosítani. A rendelkezésünkre bocsátott ívterjedelem nem ad lehetőséget arra, hogy az uradalmi cselédek életformájának teljességre törekvő bemutatására vállalkozzunk. Alábbi dolgozatunkban csupán lakáskultúrájukat ismertetjük. Viseletükről, táplálkozásukról, szokásaikról, munkakörülményeikről, stb. későbbi tanulmányokban számolunk be. I. A MEGYE URADALMAINAK VÁZLATOS TÖRTÉNETE A cselédek száma, bizonyos mértékben élet- és munkakörülménye összefüggésben volt az uradalmi birtokok nagyságával, gazdálkodási rendszerével, az adott kor fejlettségi szintjével. Ezért megkíséreljük röviden összefoglalni a megye uradalmainak történetét, ezen belül a birtokviszonyok változását, amelyeknek meghatározó szerepük volt szinte a legutóbbi 202