Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Krúdy Kálmán (1832–1861) (Adalékok a Krúdy-család nógrádi ágának történetéhez)

„kisded elszánt csapatáról" ír. Az író leánya is negyven felvidéki úri fiúról lúd.

30 A helyzet ebben az esetben is egyszerűbb. Forrásaink szerint Krúdy csapata még fénykorában sem volt soha több 6—9 főnél. De az volt inkább a jellemző, hogy másod- és harmadmagával hajtotta végre akcióit. A felvidéki nemes úrfiak közül, mint a legjelentősebbet, és mint olyat, akivel valóban kapcsolatban állhatott Krúdy, Gracza Antal nevét kell megemlítenünk. „Gracza Tóni" szerepel Krúdy kisregényében, Az álmok hősében. Itt ketten bujdosnak Kálmánnal. Életéről ezeket tudjuk meg: Heidelbergben járt egyetemre, Komáromban is harcolt, egy lőporos hordó felrobbant alatta (!), de csak az arca égett össze rettenetesen. A Kálmánnal együtt rabolt pénzt ki akarta vinni az emigráció támogatására. Záhony nevű barátjával együtt mentek, de valahol Szeged környékén egy pusztai csősz alattomban megölte mindkettőjüket. A legmegbízhatóbb szerzőtől, nagybátyjától, Gracza Györgytől az Öt kötetes szabadságharc történet szerzőjétől néhány újabb információt kaptunk. E szerint Gracza 1823-ban a Hont megyei Sülyki pusztán született. 1848 előtt szolgabíró volt. Windischgrätz támadásakor gerillacsapatot szervezett, egészen az őrnagyságig vitte. Világos után külföldre akart menekülni, „de bujdosása közben 1849. november 30-án a mérgesi határban meggyilkolták". Noha adataink hiányosak és nem is volt szándékunkban életével foglalkozni, néhány biztos forrást össze kellett gyűjteni róla, hiszen Krúdyval együtt küzdött időnként 1849-ben. Hont megyében 1845 óta játszott a megyei politikában kisebb szerepet. Ekkor választották meg harmadmagával albiztosnak. 1848-ban Gyürky Antallal együtt önkénteseket toborzott a honvédseregbe a megye területén. Gerillákat csak 1849 nyarának elején, az orosz betörés hírére szervezett, s vezetése alatt a honti gerilla csapat „nagy vakmerőségéről lett híres".

40 A bukás után Hont megyében több fontos emberrel együtt őt is körözték, birtokát elkobozták, ö ekkor már folytatta gerilla életét. A Nógrád megyei fenyítő törvényszék pár soros bejegyzéséből tudjuk (1849. november 5.), hogy Ecsegre katonai karhatalmat kellett kivezényelni a „felfegyverzett csavargó gerillák" miatt, akik között ott találjuk Bory Lajost, Hruspai Antalt, Laczay Károlyt és Gracza Antalt. 1849. december 13-án még mindig körözik. Ennek nyomát a karancssági Liber Currentaliumban (községi hirdetőkönyvben) találjuk. A járásbírótól beérkezett és a falut érintő központi intézkedéseket összegyűjtő községi könyvben ez áll: „Cs. kir. ker. fő ispány úr f. e 555-ik sz. al. kelt rendelete nyomán Gracza Antal és Bory Lajos querilla csapat vezetők terhes büntetés alatt elfogatni rendeltetnek, kiknek személyes leírások e köv: 1. Gracza Antal 28 éves, evang. közép termetű, szikár test alkotású, hosszas, rendes, szabályos arcú, jobb szemére vak, barna hajú és szakállú, kis bajuszú, beszél magyarul, tótul, deákul, keveset németül..." Ugyancsak ebben a könyvben olvasható egy másik körözés is 1850. június 30-i bejegyzéssel. (Gracza ekkor már fél éve halott volt!) Körözték egyrészt Záhon vagy Záhony Istvánt, 28 éves, középtermetű, szőke hajú: Gracza, vagy Kracza Antalt, 28—30 éves, szőke bajuszú, „mindkettő querilla főnök, vádoltatnak, hogy vizsgálat alatt álló Krudi Kálmán társaságában Lővinger gyapjú kereskedő és Lojkó Sámuel gyógyszerész megölése és megfosztásában részt vettek".

41 184