Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Krúdy Kálmán (1832–1861) (Adalékok a Krúdy-család nógrádi ágának történetéhez)

kívánjuk az önkényuralmi rendszer teljes szerkezetét, megyei életét bemutatni, csak a témánk szempontjából fontos eseményeket, rendeleteket, utasításokat ábrázolni.) Az 1849 júniusa óta érvényben levő ideiglenes rendszer az október 24-én kiadott rendelettel nyert végleges formát. A végrehajtó hatalom a, katonai parancsnok, azaz Haynau kezébe került. Minden lehetséges eszközzel őriznie kellett a köznyugalmat, visszaállítani a rendet. Mellé a polgári ügyek intézésére kinevezték báró Geringer Károlyt. Kialakították az ország ideiglenes területi beosztását, öt kerületet hoztak létre, egy-egy ilyen katonai kerülethez két-három polgári kerület tartozott. A katonai kerület élén állt a kerületi parancsnok, beosztva mellé a polgári ügyek intézője.

31 Nógrád megyére vonatkozóan a Magyar Hírlap jóvoltából az alábbiakat tudjuk meg. A megye a pozsonyi kerülethez tartozott. A kerület katonai parancsnoka: Gerstner József, a miniszteri biztos gróf Attems Henrik. A katonai kerületen belül Nógrádot a besztercei polgári kerületbe sorolták. Ide osztották be még Bars, Hont és Zólyom megyét is. A polgári kerület élén Adreánszky Sándor állt. A kerülethez tartozó minden megyének az élén kormánybiztos, vagy ahogy nevezték ,,megyefőnök" állt. Nógrádban 1850—1853 között Bory Pál volt a megyefőnök. A megyében nyolc járást alakítottak ki. Ezek legfontosabb adatait a korabeli híradások alapján így foglalhatjuk táblázatba: Szám Járás Székhelye Járási biztos terület települések: lakosok száma 1. Balassagyarmat Balassa- Komáromy Imre 8 mf 26 22 197 gyarmat 2. Fülek Fülek Bubla Károly 12 mf 71 28 206 3. Kékkő Kékkő Ruttkay János 8 mf 35 17 303 4. Losonc Losonc Prónay Pál 11 mf 39 19 257 5. Nógrád Nógrád Baloghy Elemér 9 mf 52 32 632 6. Szécsény Szécsény Bory György 11 mf 47 24 328 7. Szirák Szirák Máttyási István 10 mf 43 25 941 8. Sztregova Divény gr. Forgách 8 mf 45 21 300 Jenő A járások élére kinevezték a szolgabírókat, akik a járás közigazgatási ügyét intézték. Megjegyezzük, hogy ezeket az elnevezéseket hivatalosan nem használták, igyekeztek a régi önkormányzati rendszer minden emlékét eltüntetni. A megye neve „kormányzati kerület" lett (Regierungsbezirk), a megyefőnök hivatalos neve „kormánybiztos" (Regierungskomissar), a járást pedig „politikai igazgatási járás"-nak nevezték, élén az „igazgató szolgabíróval". A közigazgatási átszervezések állandóan folytak. 1851-ben az öt kerület fölé Helytartóságot szerveztek. Ennek élére Albrecht főherceget nevezték ki. 1853-ban öt helytartósági osztályt hoztak létre a régi katonai kerületekben. Ezek központja, irányító centruma is Budán volt, élén továbbra is Albrecht főherceggel. A katonai kerületek megszűntek, a helyettük szervezett közigazgatási kerületek megközelítőleg azonos területen szerveződtek, mint korábban. A hierarchiából kimaradtak a több megyét 177