Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Krúdy Kálmán (1832–1861) (Adalékok a Krúdy-család nógrádi ágának történetéhez)

A KRÚDY CSALÁD ELETE 1832-TŐL 1848-IG A továbbiakban az események jobb követése érdekében először is a család tagjairól kell szólnunk. Alapvető forrásunk ehhez Nagy Iván genealógiai műve, hiszen minden más további feldolgozás ezt a munkát veszi alapul, s esetleg bővíti, de akkor sem pontosan. (L. a 4. jegyzetben Krúdy Péter művét !) A családtörténet kutatásával jelenleg Krúdy Gábor, a füleki Honismereti Múzeum igazgatója, a család nógrádi ágának egyik utolsó leszármazottja foglalkozik. Nagy Iván szerint a Krúdyak a XVII. század óta tartoznak a nemesek osztályába. A család egyik ága Zólyomban élt, s nevét még c-vel írta. A család másik ága (katolikusok voltak) Zólyomból a XVIII. század közepe táján költözött Nógrádba, s lett Szécsénykovácsiban közbirtokos. Az áttekinthetőség érdekében rajzoljuk fel a családfát, melyet Nagy Iván így állított össze. I. János (felesége: Lengyel Agnes) II. János (f: Virág Terézia) Pál (f: Gaál Aloizia) Mária (f: Pulay András) Apollónia Gyula (f: Radies Mária) Kálmán Mária Ilona Isabella Amália Gyula (f: Csákányi Julianna) I Gyula, az író (született 1878. október 21.) A táblázatot némileg egyszerűsítettük, hogy csak azok szerepeljenek rajta, akikkel a következőkben találkozni fogunk. Vizsgálatunkat 1832 és 1848 közötti időre korlátoztuk. Az első évszám kiválasztásának alapja az a tény, hogy ebben az esztendőben lett Krúdy János Nógrád megye várnagya, így sűrűbben találkozunk nevével, élete mozgalmasabb lett. 1848 után pedig már csak a család egyetlen tagjának, Kálmánnak a története érdekes számunkra. Adatainkat elsősorban a Nógrád megyei Levéltárban levő közgyűlési jegyzőkönyvekből gyűjtöttük. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a Krúdy família ugyancsak aktív szerepet játszott a megye közéletében. Legalábbis ez látszik első pillantásra, hiszen a vizsgált időszakban csaknem kétszáz esetben bukkan fel a Krúdyak neve. Csakhogy ez a szám megtévesztő. Az esetek döntő többségében a jegyzőkönyvi bejegyzések arról adnak számot, hogy a család legfontosabb „tevékenysége" ekkor a pereskedés, panaszkodás, feljelentés volt. Nincs kivétel, valamennyien pereskedtek éveken át, kitartó szorgalommal és ádáz lendülettel. Felperesek, alperesek voltak, elmarasztalták őket, igazat adtak nekik; peresked163