Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Krúdy Kálmán (1832–1861) (Adalékok a Krúdy-család nógrádi ágának történetéhez)

tatás i a klsnemesség életének, problémáinak a múlt század első felében, A Kiúdyak esete nem egyedi, nem különleges. Hasonló ез azonos sok más megyei kis- és középnemes életével, mindennapos létküzdelmével.) S hogy helyenként nem egyértelműen pozitív kép alakult ki a családról, annak tagjairól, az nem a divatos deheroizálás következménye, hanem a levéltári forrásokból kiolvasható reális helyzet felvázolása. Ami véleményünk szerint nem árt az író életművének, sőt inkább árnyaltabbá, bizonyos vonatkozásaiban tisztábbá teszi egyes alkotásainak hátterét. Térjünk hát vissza a korábban említettekre, s tegyük fel a kérdést: Ki volt Krúdy Kálmán? KRÚDY KÁLMÁN ALAKJA AZ IRODALOMBAN Először azt vizsgáljuk meg, mi módon, hogyan szerezhet tudomást az utókor Krúdy Kálmán életéről. Két könnyen hozzáférhető és alapvető forrás áll rendelkezésünkre. Az egyiket Mikszáth kisregénye, a másikat Krúdy Gyula néhány elbeszélése képezi. Noha Mikszáth kisregénye korábban íródott, mégis Krúdy novelláinak ismertetésével kell kezdenünk. Ezekből ugyanis Kálmán fiatalkori életére is kapunk adatokat.

2 (A következőkben még kritika és cáfolat nélkül vegyük sorra ezeket a szépirodalmi feldolgozásokat.) A család Szécsénykovácsiban élt a Krúdyak régi birtokán. Az apa, Krúdy János kúriájában hat gyermek cseperedett: Gyula, Kálmán és négy lány: Mária, Ilona, Izabella, Amália. Gyula és Kálmán igen veszedelmes fiúk hírében állottak, csínytevéseiktől messze hangos volt a környék. Később Gyula megkomolyodott, de Kálmán továbbra sem tudta csillapítani vérét: ,,. . . imádta a nőket, de a maga módja szerint: mint nádaslakó farkas szereti nőstényét: vadul, gyilkos szenvedéllyel." Figyelemre méltó megjegyzés, tragikus következményeit látni fogjuk. Apjuk egy idő után elvitte őket iskolába Nagyváradra. De bizony Kálmán előbb kopogtatott a kovácsi kúria ajtaján, mint apja. Elkötött egy lovat a nagyváradi rétről, azon vágtatott haza. Nem is ment többet vissza, otthon vadászott, csavargott. Tizenhat éves volt, és nemsokára szerelmes lett egy nála két évvel fiatalabb leányba, Feledi Juliskába. Elszöktek, de visszahozták őket, és Kálmánt büntetésül besorozták katonának. Olaszországba vitték, hol hat esztendeig kellett szolgálnia a császár seregében. Ez a romantikus szerelmi hajlam a valóságban is jellemző volt a Krúdyakra. Krúdy Gyula, Kálmán bátyja a 16 éves Radies Máriát Komárom várában vette feleségül, a honvédzászló alatt. Fia, Gyula, a ház kis cselédlányát, Csákányi Júliát 17 évesen vette magához, amikor az gyereket várt tőle. Béla, a komáromi hős másik fia huszárhadnagy korában lett szerelmes egy 16 éves kereskedőleányba, Szakács Matildba. Kilépett a hadseregből és feleségül vette választottját. És az író is itt van a sorban: 19 éves volt. amikor beleszeretett Spiegler Bellába, a nála két évvel idősebb írónőbe, akit hosszú családi viták és jelenetek után, 21 éves korában feleségül is vett. Krúdy Gyula egy másik elbeszélésében a katonáskodás oka nem Feledi Juliska, hanem egy „nagy úrnak a felesége", aki — úgymond — elcsá-, bította a kamasz fiút, s ezért az ifjúnak kellett szenvednie. Milánóba vitték katonának, de ott sem maradt sokáig. 1848-ban az első ágyúlövések hallatán hazaszökött és beállt a honvédseregbe. 158