Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez

56. Az 567/568. évi avar honfoglalás körülményeire nézve 1. BÓNA István: A középkor hajnala. Budapest, 1974. 81—91. Szerinte a korai avarság több ezer főre becsülhető nemesi katonai rétege részben a 626-ig tartó bizánci háborúkban veszett el. — Ha ez így volt, akkor a kései — vezető rétegük tekintetében erősen mongoloid jellegű — kései avarok 670 táján történt honfoglalása, ami talán hódításnak is tekinthető, jobban megérthető. A helynévanyagunkban ez pedig a belső-ázsiai jellegű méltóság-, személy- és földrajzi nevek gyarapodását kell hogy jelentse, mert elsősorban a vezető réteg hadrendi és birtokjelölő névadására lehet gondolnunk. 57. GYÖRFFY György: Az Árpád-kori Magyarország [1. a 45. jegyzetben] 739, 741. és Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. Történelmi Szemle, 1972. 285—286. — DIENES István: A honfoglaló magyarok. Budapest, 1974. 35. — Ezzel szemben ILA Bálint nem említ adatot a Hangony völgyében feltételezhető vasmúvességről és vasbányászatról. Műve II. kötetében idézi Kniezsa István megállapítását a Hangony nevekkel kapcsolatban. Véleményét az I. kötetben módosította és a Hangony nevet bizonytalan eredetűnek tekintette. — NADZSIP E. N.: Ujgurszko-ruszszkij szlovar. Moszkva. 1968. 201, 418. 58. Feltételezésem végső megfogalmazásának legfőbb nehézsége, hogy a Hangony völgyéből — tudomásom szerint — nem ismerünk avarkori leletet. — A Hangony völgyével a barkókról készülő tanulmányomban foglalkozom részletesebben. 59. ILA Bálint i. m. I. 76. 60. ILA Bálint i. m. I. 53. 61.BELITZKY, Nógrád megye 11, 360—361. — CSALLÁNY Dezső i. m. térképe. 62. BELITZKY, Nógrád megye 19—21, 45, 76. — PINTÉR Sándor: Losonc az Árpád-házból származó királyaink idejében. Losonc és Vidéke, 1894. június 21-i szám. 63. A nemzetségi birtokokra nézve is PINTÉR Sándor fenti cikke. Továbbá BELITZKY János: A nyugat-dunántúli és felvidéki besenyő telepek. Domanovszky Emlékkönyv. Budapest, 1937. 88. és Nógrád megye 21—22. a gyepűelve királyi birtoktestté válására. 64. Látszólag ellentmond ennek, hogy a hagyomány a Hont—Pázmán-nembeli Lampert ispánt tartja a losonci templom 1128. évi alapítójának. Csakhogy ő I. László király nővérének volt a férje és így nagyon valószínű, hogy az eredetileg IX. század végi nemzetiségi adománybirtokuk újabb királyi adománnyal történt bővítése révén kapta meg a korábbi besenyő névadásra és Tornaj-nembeli birtoklásra utaló Losonc egy részét. — BELITZKY, Nógrád megye 29, 55. 65. PAULER Gyula: A magyar nemzet története Szent Istvánig. Budapest. 1900. 126. 66. GENING, V. F.: Mazuninszkaja kultúra v szrednem Prikame. — Voproszi Archeologii Urala. Vipuszk 7. Pamjatniki Mazuninszkoj Kulturi. Szbornik sztatej. Szverdlovszk — Izsevszk, 1967. 7—84. 67. HAJDÜ Péter: Die Benennung der Samojeden. Journal de la Soziete Finno-Ougrienne. LTV. Helsinki, 1950. 1—112. — Über die alten Siedlungsräume der uralischen Sprachfamilie. Acta Linguistica, T. XIV. F. 1—2. Budapest, 1964. 47—83. 68. A három törzsnév érdekes problémát vet fel. A Gyarmat a szamojédek legdélibb és egyúttal legkeletibb, Szaján-hegyvidéki ágának, a Jenő az ettől nyugatabbra és északabbra elhelyezkedő enyeceknek névadását sejtetve nagyobb lélekszámú szamojéd csoportok nyugatra települését tételezi fel, akik a Tarján tanúsága szerint törökökkel keveredve, manysi. vagyis obi-ugor hatás alá kerültek. Ez utóbbiak inkább a legészakibb és egyben a legnyugatibb nyenyec csoport tagjai lehettek. Ugyanakkor igen erős nyenyec hatások sejthetők a Gyarmat esetében is. 69. N. SEBESTYÉN Irén: Az uráli népek régi lakóhelyeinek kérdéséhez. A Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osztályának közleményei. Budapest, 1951. 357. — MATVEJEV А. К.: К problème proiszhozsdenija szevernoruszszkoj toponimiki, és POPOV i.m- [1. a 49. jegyzetben] a Voproszi-ban 186—187, illetve 205, 209—210. több példával a -ma végződésű folyóvíznevekre. — Itt jegyzem meg, hogy a Stájerországi Trasen folyócska neve még 1083-ban is Trasma. Idézi KUBINYI i. m. 104