Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Munkásélet – Kultúra - Balázs László: A Chorin Ferenc Gimnázium története (1923–1940)

\ szerv az iskola összes anyagi és dologi irányítását végezte, összeállította a szervezeti és szolgálati szabályzatot, a kiírt állásokra pályázott 92 tanár közül 8-at megválasztott a már előzőleg véglegesített dr. Szabó Lajos igazgató mellé: dr. Almai Irén, dr. Czirbusz Endre, dr. Dornyai Béla, Fayl Frigyes, Molnár László, Perényi Erzsébet, Szőllősy Károly és Vadászy Bertalan tanárokat. Hátra volt még az SKB Rt. által gimnázium cárjaira átadott épületek átalakítása, melynek költségeit a társulat fedezte, s a tanítás elemi feltételeinek (iskolapadok, asztalok, székek, táblák, szemléltető eszközök, egyéb bútorok, írószerek stb.) a megteremtése. Mindezeket a költségeket három vállalat viselte, abban a százalékarányban, ahány alkalmazottjának a gyermeke kívánt tanulni az iskolában. A cél elérésére, illetve a fenntartás biztosítására szolgáló anyagi és dologi eszközök tehát egyrészt az iskolaegyesületi tagdíjakból, a tandíjakból, a három nagy vállalat hozzájárulásából, illetve a részükről kölcsönadott iskolafelszerelésekből álltak össze. Szükségesnek látszik az akkori pénzviszonyokról is némi tájékoztatást adni, ti. ez nagy mértékben befolyásolta illetve módosította az iskola berendezésének színvonalát. Az 1923 áprilisában elkészített költségvetési tervezet 1 millió koronát irányzott elő az iskola berendezésére, a személyi kiadásokra pedig 340 ezer koronát. Ezek az összegek szeptemberre 10,5 illetve 2,5 millió koronára ugrottak föl a pénzromlás és az árváltozások következtében. A folyamatos pénzromlásra és drágulásra való tekintettel a felügyelő bizottság elhatározta, hogy beszerzi a szükséges tankönyveket, rajz- és írószereket, s erre a célra 2,7 millió koronát biztosított azzal a feltétellel, hogy törlesztésére minden szülőnek 20 ezer korona előleget kellett befizetnie az iskola pénztárába. Ugyanakkor megállapították a tandíjat is, melynek összege bányatársulati gyermek esetén 20 ezer, minden más esetben 50 ezer korona volt. 1923. szeptember 10-én ünnepélyes keretek között megnyílt az előkészítő tanfolyam. A tanítás másnap, 11-én kezdődött 52 tanulóval, 8 tanárral, 7 osztályban. AZ ISKOLA JELLEGE Mindenekelőtt tisztázni kell néhány olyan történeti tényt és fogalmat, melyekre az eddigi munkák nem fordítottak kellő gondot, s így a mai olvasó előtt bizonyos iskolaügyek és iskolatörténeti fogalmak nem elég világosak. 1883-ban jött létre a középiskolák életét minden területen szabályozó XXX. te, mely szerint a középiskolának, vagyis a gimnáziumnak és a reáliskolának az a feladata, hogy az ifjúságot magasabb műveltséghez juttassa, és a felsőbb tudományos képzésre előkészítse. Ezt a feladatot a gimnázium sok irányú humanisztikus, főleg klasszikái tanulmányok segítségével, a reáliskola pedig modern nyelvek, a mennyiségtan és természettudományok tanításával próbálta megoldani. Mindkét iskolatípus 8 évfolyamból állt. A század végén hozták létre a sokat kritizált ún. „görögpótlós" gimnáziumokat, melyekben a görög nyelv helyett más tárgyakat taníthattak. 1924-ben megszületett a Horthy-korszak első középiskolai törvénye az 260