Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Munkásélet – Kultúra - Balázs László: A Chorin Ferenc Gimnázium története (1923–1940)

1924. XI. te, amely nem sok újat hozott, ugyanis csak a „görögpótlós" latinos gimnáziumi tagozatot tette meg önálló iskolatípussá s ezt reálgimnáziumnak nevezte el. A törvény nyomán a magyar középiskolák túlnyomó része reálgimnáziummá alakult át. így az 1925/26-os tanévben a Salgótarjáni Gimnáziumi Előkészítő Tanfolyam is a reálgimnázium előkészítő tanfolyam nevet vette fel. Ugyanakkor engedélyezte a VKM, hogy az intézetet az SKB Rt. elhunyt elnökéről, a tulajdonképpeni alapítóról, idősebb dr. Chorin Ferencről nevezzék le. A tanév végén helyezték el az intézmény falán a néhai alapító márványba vésett emléktábláját.

8 Itt kell megjegyezni, hogy az intézmény jogtalanul használta a reálgimnázium elnevezését egészen az 1927/28. tanévig, ugyanis addig nem volt meg a nyilvánossági joga. Ez azt jelentette, hogy nem volt jogosult államérvényes bizonyítványok kiállítására. A nyilvánossági jogot egyébként a VKM adhatta meg, ha a fenntartó megfelelt a törvényben előírt feltételeknek, azaz: 1. biztosította az iskola vagyonát és költségvetését; 2. Az iskolaépület megfelelő egészségügyi és pedagógiai berendezéssel volt felszerelve; 3. A tantervek kielégítették az állami követelményeket; 4. Biztosítva volt a törvényben megszabott megfelelő képesítésű és számú tanerő. Az intézmény tehát csak 1927-ben kapta meg a nyilvánossági jogot, de akkor is csak félig, mert az érettségiztetés jogát még akkor sem nyerte el. A tanév végi vizsgálatokat 1927-ig az újpesti állami gimnáziumnak e célra kijelölt bizottsága végezte Salgótarjánban, az érettségizőknek pedig Budapestre kellett ugyanebben az iskolában megjelenniük. Az iskola csak az 1929/30-as tanévben kapta meg a teljes nyilvánossági jogot, s így már valóban egyenrangú lett az ország többi reálgimnáziumával. Ez az állapot egészen az 1935/36-os tanévig tartott. Az 1934. XI. te. — a Hóman-féle középiskolai reform megfogalmazása — megszüntette a középiskolák mindenfajta differenciálását, egységessé tette a középiskolát. A reform fő indítéka a politikai viszonyok változása volt, a nyíltabb és agresszívebb fasiszta módszerekre való áttérés lehetőségét jelentette a nevelésben, ugyanis szerves részét alkotta a Gömbös-kormány által 1932ben kibocsátott Nemzeti Munkatervnek, mely elsősorban a magyar faji sajátosságokban gyökerező, egységes magyar világnézetet formáló kultúrpolitika szükségességét hangsúlyozta. A középiskolára vonatkoztatva ez azt jelentette, hogy az addigi differenciált középiskola nem szolgálta kellőképpen az „egységes nemzeti közszellem" kialakítását. A fenti törvény életbelépése után megkezdődött a salgótarjáni reálgimnáziumi osztályok fokozatos visszafejlesztése is. Az államhoz való viszony szempontjából a Salgótarjáni dr. Chorin Ferenc Gimnázium magánjellegű, pontosabban társulati, érdekeltségi oktatási intézmény volt. Az ilyen iskolákban az oktatás és nevelés rendjének meghatározásában a VKM éppúgy rendelkezett, mint az állami középiskolákban. Az igazgatók és tanárok alkalmazása, fegyelmi és kinevezési joga — a miniszter jóváhagyásával — a társulatot, illetve a vezetésre választott bizottságokat illette meg. A tankerületi főigazgató — ebben az esetben a Budapest vidéki — mint másodfokú hatóság irányította és ellenőrizte a kerületéhez tartozó középiskolákban a pedagógiai és adminisztratív ügymenetet. Közvetlen kapcsolatban állt a VKM-mel, s az évi legalább egyszeri látogatásáról jegyzőkönyvet készített a tanári karral 261