Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Palóckutatás - Boros Sándor: Megnyitó

BOROS SÁNDOR megnyitója Tiszteit Tanácskozás! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! Kulturális életünk hagyományos és egyre nagyobb szerepet játszó eseménye az októberi Múzuemi és Műemlékvédelmi Hónap. A szakemberek és a társa­dalmi aktívák együttese egy egész év, vagy éppen több esztendő folyamatos munkájának eredményeivel lép az érdeklődők elé. Kiállítások, ismeretterjesztő előadások, pályázatok, publikációk és tudományos tanácskozások összekap­csolódó sora épül be egy szélesebb ívű folyamatba, népünk műveltségét építő­gazdagító mozgalomba, a közművelődésbe. Ezek a rendezvények, akciók — ha néhány hétre koncentrálódnak is — nem csupán egyszeri kapunyitást jelentenek. A sokféle múzeumi rendezvény alkalom a különböző kulturális intézmények közötti kapcsolatok fejlesztésére, lehetőség a tudományos munka, a közművelődés és a művészeti közönség­nevelés találkozáspontjainak megerősítésére; fontos állomás lehet a közgon­dolkodás fejlesztésében végzett munkában: a múltat vállaló-kutató tudomány még erősebben kötődhet mai valóságunkhoz, szocializmust építő társadalmi gyakorlatunkh oz. Ezért is készülünk évről-évre nagyobb gonddal az októberi rendezvény­sorozatra, ezért is keressük egyszer a tudománypolitika, másszor a közművelő­dés kérdései felől a múzeumi munka megújításának többféle lehetőségét. S ezért is vállaltuk örömmel a mai tanácskozáson a házigazda megtisztelő feladatait. A palóckutatás helyzetét, a végzett munka eredményeit értékelő tanács­kozás résztvevői előtt — úgy hiszem — nem szükséges e munka társadalmi jelentőségét hangsúlyozni. Különösen nem indokolt ez az MSZMP KB Kultúr­politikai Munkaközösségének a szocialista hazafiságról két éve kialakított állás­foglalása ismeretében. A kétnapos tudományos tanácskozás közel 10 éves összehangolt munka eredményeire támaszkodik, s a ma és holnap elhangzó előadások és korre­ferátumok több szempontból a jövőbeni munka irányait is tisztázzák. Ez a két napos eszmecsere azonban alkalom arra is, hogy a palóckutatás újabb fejlesztési lehetőségeiről szót válthassunk. Mindenekelőtt arról: a kutató munka társadalmi feltételei változtak. Változtak úgy is, hogy az országos irányító szervek felismerték, értékelik e témakör tudománypolitikai jelentő­ségét. Ez a felismerés a közép- és hosszútávú kutatási programokban is ki­fejeződik, tükröződik a kutatás személyi-, pénzügyi feltételeinek javítására tett intézkedésekben is. De változtak a munka feltételei más értelemben is. Mint általában a néprajzi kutatómunka, a palócság életének vizsgálata is, nem laboratóriumi körülmények között gondosan konzervált és statikusan megőrzött 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom