Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Palóckutatás - Boros Sándor: Megnyitó

társadalmi viszonyok között folyik. Éppen a jelenlevő szakemberek előtt nem szükséges bizonyítani: szűkebb hazánkban, a palócságot magába foglaló 4—5 megyében az utóbbi években nagy változások zajlottak le. Az ipartelepítés, a foglalkoztatottság változása, a mezőgazdasági termelési kultúra átalakulása, a műveltségi, demográfiai viszonyok jelentős módosulása, az urbanizációs folyamiatok hatása a tudományos munka feltételeit is formálta. A kutatás számára ebből kettős konzekvencia fogalmazódik meg: egyrészt a munka intenzitását, ütemét kell fokozni; másrészt a kutatási eredmények elemzéseikor a hagyomány és a változás, fejlődés összefüggéseinek helyes értékelésére kell gondosan figyelni. A nép alkotó ereje, a palóc nép tudása, tehetsége is ma új feltételek között viruil, s a múltat idéző nosztalgikus „mélyfúrások" helyett a tegnapból mába, s a tovább vezető út tanulságaival gazdagíthat mindnyájunkat ez a kutatómunka. A feltárás és elemzés különösen sokat segíthet mai feladataink megoldásában az életmód területén, de ugyancsak nagyobb értékek felderítése vár még ránk a népköltészet, s részben a népzene világában. S harmadszor: változtak a kutatás feltételei úgy is, hogy a kutatómunka társadalmi bázisa bővült. Nemcsak a kevés számú múzeumi szakember, néprajzos ambi ci ójával, hanem pedagógusok, lelkes fiatalok támogatásával is számolhatunk. Ennek a munkának nélkülözhetetlen közkatonái lehetnek ők, akárcsak a sok szűkebb közösséget becsülő önzetlen állampolgár, akik mint legutóbb Sóshartyánban, falumúzeumba gyűjtötték átalakuló életükről a múlt kivesző emlékeit. Tisztelt Tanácskozás ! Kedves Elvtársak! Az elmúlt három évben Nógrád megyében is többirányú, tudatosan tervezett fejlődés bontakozott ki a megyei múzeumi szervezet tudományos és közművelődési munkájában. Jó érzéssel lapozgatjuk a megye történetét feldolgozó négykötetes monográfiát, Salgótarján és Pásztó történetét összefoglaló könyveiket, ápoljuk Balassagyarmaton, Csesztvén és Horpácson tárgyi emlékek, kiállítóhelyek segítségével is irodalmi hagyományainkat, Madách Imre és Mikszáth Kálmán életműve minket talán külön is kötelez erre. Állandó otthona van a nemzetiségi kultúra emlékeinek Bánkon, s fejlődött a régészeti munka is. Erről a pásztói és a szécsényi kiállítások egyaránt tanúskodnak. Kialakult a képzőművészeti muzeológia fejlesztési terve, s hamarosan biztosítva lesznek ehhez a tárgyi-intézményes feltételek is. Nagy gonddal ápoljuk a megye forradalmi-munkásmozgalmi hagyományait, ezt a publikációk mellett a karancsberényi Nógrádi partizáncsoport emlékmúzeum éppúgy igazolja, mint az egy hónappal ezelőtt megnyílt bányászkiállítás Salgótarjánban. A mostani tanácskozás alkálimat ad azonban arra, hogy a palóckutatásban elért eredményekre építve — a megyei tudományos munka e fontos területén is újabb utakat építsünk — kérve és élvezve a kutatásban érdekelt többi megye, s az országos műhelyek támogatását. A rendező szervek nevében köszöntöm a tudományos ülésszak valamennyi résztvevőjét, a tanácskozást megnyitóim. 6