Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Arcképcsarnok - Praznovszky Mihály: Pulszky Ferenc a szécsényi földesúr

ténetíró. De vannak közöttük olyanok, akiket a magyar szabadságharc lelkesítő eseményei ismertettek össze Pulszkyval: Bircbeck ügyvéd, Henningsen kapitány, Lord Dudley Stuart, stb. Olyan nag$ volt a kereslet a magyar tárgyú írások iránt, hogy Pulszky alig győzte fogalmazni azokat. Az események hatására május 14-én kapta meg Battyány Kázmér külügyminisztertől kinevezését londoni követnek. (Kossuth addig még csak levélben sem érintkezett vele, utasításait Teleki László továbbította Párizsból.) Közben Szécsényben is zajlottak az események. December végén, amikor Pulszky eltávozott külföldre, felesége visszatért Szécsénybe. ahol körülbelül tíz napig tartózkodott, majd Tanárkyval együtt elmenekült az osztrákok elől. (1849. január 18-án vonultak be a császáriak Balassagyarmatra.) Coburg herceg birtokán, Balogon találtak menedéket. A császári adminisztráció nem hagyta sokáig gazdátlanul a szécsényi birtokot. Február 13-án Jankovich László alispán aláírásával megjelent egy rendelet, amely szerint Pulszky Ferenc, gróf Teleki László, Sembery Imre, Kubinyi Ferenc, Repetzky Ferenc, Horváth Edmund, Friedetzky Lajos, Sréter László ,,.. .a megye kebelében található minden néven nevezhető ingó és ingatlan javai azonnali bírói zár alá vettetnek.. ,"

36 Szécsényben zárgondnoknak Szentiványi Anzelm es. kir. kamarást nevezték ki. A győzelmes tavaszi hadjárat kövietkeztében április eljére a megyében újra megjelentek a honvédsereg katonái, így Pulszkyné is visszatérhetett Szécsénybe. Szomorúan nézett szét a kastélyban, mert a szomszédok és cselédek szinte minden mozdíthatót elvittek „.. .azon ürügy alatt, hogy az osztrákok elől mentik meg". Nemsokára újra menekülnie kellett — most már véglegesen, Londonba, ahová igen nagy nehézségek árán jutott ki —, mert 1849. július 19-én Szécsényben is megjelentek a cári csapatok. Állítólag fel akarták gyújtani a kastélyt, de elálltak szándékuktól, ám a parkot teljesen feldúlták.

37 ) Pulszkyék ettől kezdve állandóan beadványokkal, kérelmekkel ostromoltak minden lehetséges fórumot, birtokaik visszadása érdekében. Az első tiltakozást 1849. október 28-án Szígyártó Mihály ügyvéd útján adták be. Ebben igen taktikus módon azt akarták bebizonyítani, hogy Pulszky Ferencnek semmi köze nincs a birtokhoz és hogy a vásárlás teljes egészében Walter Teréz pénzéből történt. (Ez a módszerük végig kíséri az egész birtok visszaszerzési folyamatot.) Most ezt írják: — közösen szerezték az uradalmat, így a fele mindenképpen Pulszkyné kizárólagos tulajdona, — ő (ti. Pulszkyné) nem követett el semmi olyan tettet felségsértést, hűtlenségi bűnt, ami a zár aíá vonást indokolná, — kéri a zár alóli felmentést, gondolván három kiskorú gyermekére is, kik közül a legidősebb is csak hároméves, — „és mivel férjének semmi olyan tettét nem tudná, melly felségsértési bűn súlyát maga után vonná, az ő részét is, melly úgyis tetemes betáblázott adósságokkal terhelve van, a zár alól kihagyni esedezik".

38 Ám hiába volt minden ravaszság és ügyeskedés, 1851. február 4-én a szécsényi birtokot elkobozták, arról részletes invertáriumot vettek fel. 335