Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Márta: Mocsáry Antal

s mérsékelt első kézi áron adattatnak el. Vannak itten több, nemrégiben feltaláltatott. . . machinák, . . . mint a nyíró machina, . . . , a fonó ma­china, . . ," 27 A monográfia harmadik kötete a megye váraival, a várak törté­netével ismerteti meg olvasóit. Az első fejezetben szól a szerző a várak­ról általában. A következő fejezetből az alábbi várakat ismerhetjük meg: Nógrád, Kámor v. Komor, Fülek, Divény, Gács, Kékkő, Szécsény, Hollókő, Balassagyarmat, Salgó, Somoskő, Zagyva, Baglyas, Buják, Ecseg, Szanda, Sámson vagy Fehérkő, Qzdin, a bussai Menedék-Bástya, Gede. A teljességre törekvés igénye nélkül a fentebb felsorolt várak közül néhányról kívánunk kissé bővebben szólni. Gács és Kékkő vára kivételével a megye várai a háborúk követ­keztében puszta omladékká váltak, mely várak a monográfia megjele­nésének, illetve írásának idején a Ghimesi és Gácsi gr. Forgách família maradékainak lakhelye volt. Nógrád vára: Mocsáry Antal szerint e vártól kapta nevét a vármegye. Fülek vára: megismerjük a vár földrajzi helyét, nevének eredetét, tör­ténetét, korában betöltött szerepét. „Fülek lévén Felső Magyarország­nak, kiváltképpen pedig a bányavárosoknak legfőbb oltalom-várok, en­nek megvétele, s a török tábor széjjelverése azon vidéket is kiszaba­dította a török járom alól, mely alatt 50 esztendeig nyögött." (1543—1593) „1655. esztendőben törvényesen meghatároztatott, hogy némely várak újra megerősítessenek, nevezetesen Fülek vára is, melybe 300 lovas és 300 gyalogos fegyveresek is rendeltettek." Megismerjük még a Koháry család, Thököly szerepét Fülek vára sorsának alakulásában. Méltatja a szerző Koháry István emberi és vezéri nagyságát. Bemutatja Koháry családfáját. 28 Divény vára csaknem egyidejű Fülek várával. Földrajzi helyze­tének bemutatása után szól a szerző arról, milyen szerepet játszott a Balassa család Divény várának történetében; a vár szerepe Bocskai, Bethlen, Thököly, II. Rákóczi Ferenc idején, s megismerhetjük a vár rövid történetét. Gács vára tulajdonképpen a Forgách családnak köszönheti fenn­maradását. Ennek körülményeiről olvashatunk e fejezetben a vár föld­rajzi helyének bemutatása után. A vár „jelenlegi" birtokosa is a Forgách család tagja: Ghymesi és gácsi gr. Forgách Nepomuk János, gr. Forgách Antal fia; Forgách János és Forgách Antal együtt birtokolták Gács várát és a várost. A szerző osztályszemléletét jól tükrözik azok a mondatok, amelyek­ben a Rákóczi szabadságharcról ír. A Rákóczi szabadságharc idején „e vár adott menedékhelyet a híveknek s meg is oltamazta őket a minden oldalról sebesen repülő golyóbisok ellen." Mintegy 2000 nemes gyűlt össze a várban. 29 Megismerjük a Kékkő várát bemutató fejezetből a földrajzi kép után nevének eredetét, a Balassa család eredetét, a Balassa család és Kékkő vára kapcsolatát, Kékkő várának szerepét a Rákóczi-szabadság­harcban, s a vár rövid történetét. Szécsény vára földrajzi fekvéséről olvashatunk ezután, majd rövid történetéről. 1552—1583 között török uralom alatt volt; 1642—1647 kö­zött kétszer leégett; a Forgáchok mellett Koháry István, Liptay István várkapitány szerepe volt jelentős a vár történetében; Szécsény mező­312

Next

/
Oldalképek
Tartalom