Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Márta: Mocsáry Antal

város, illetve a vár és II. Rákóczi Ferenc kapcsolata jelentős fejezet még a vár történetében. Megtudjuk, hogy a régi várnak már csak egy kerek bástyája és egy szabad ki- s bemenetelt engedő kapuja van. Hollókő váráról olvasható, hogy első említése a XIII. százaara nyúlik vissza. ,,A bátorságos hely keresése ösztönözte a hajdaniakat, hogy a várat mai helyére építették." Földrajzi fekvésének bemutatása után megismerjük a vár rövid történetét. (1552-ben kerül török kézre, 41 év után kerül vissza a magyarok kezébe 60 évre, később ismét a török az úr, s 1683-ban, Szécsénnyel együtt foglalják vissza ismec a magyarok.) A hajdani balassagyarmati várnak csak omladékai találhatók az Ipoly parton. A balassagyarmati vár is 1552-ben kerül török kézre. A vár történetéről, Balassagyarmat és a Balassa család kapcsolatáról több adalékot találunk az egyes fejezetekben. Balassa Imre 1567-ben I. Leopold császártól nyer engedelmet arra, hogy nemzetsége három várát (Balassagyarmat, Kékkő, Divény) felépíthesse, megerősíthesse. (E munka közben hal meg.) A füleki járásban fekvő Salgó vár történetéről Mocsáry munkájából megtudjuk azt, hogy 1554-ben került török kézre, 1592-ben foglalták vissza a töröktől, de addigra már omladék volt. Hajdan az egész salgói uradalomnak feje volt. Balassi Bálint halála után a királyra szállt vissza. Majd arról tájékozódhatunk, hogy előbb gr. Volkra, majd br. Szluha Ferenc, később Jankovics Antal kapta királyi adományként. A füleki járásban található Somoskő vár építője, építési ideje ismeretlen. (IV. Béla, Kun László idején már állt.) Olvashatunk a vár nevének eredetéről, a vár kormányzójáról, rövid történetéről (török kézen 1593-ig). Zagyva váráról megtudjuk, hogy Bél Mátyás szerint a szarmaták építették. A cseheket Mátyás király űzte ki, Baglyas vára omladék, története ismeretlen. Buják vára hajdan a Báthory famíliáé. Olvashatunk a vár történetéről, a vár nevének eredetéről. (Török kézen 1552—1593 között, 1663ban ismét gazdát cserél, végül a törökök felgyújtják.) A ma már omladék Ecseg vára gr. Forgách József és a Szemere család leszármazottainak tulajdona. Szanda várának építője, története ismeretlen. Jelenleg a Sréter családé. Az 1460-i, csehekkel történt megütközés után omladék. Sámson vára vagy Fehérkő a szandai várral egyidejű. Építője, építési ideje ismeretlen. Ma már omladék. A kőszikla fehérségétől a „Fehérkő" elnevezés. Ozdin várának földrajzi elhelyezését bemutató sorok után olvashatunk arról, hogy ma már csak alapjainak romjai utalnak a hajdani várra. A magas toronnyal megerősített, bástyával körülvett bussai menedékbástya 1552-ben került török kézre. A Nógrád megyei, Mocsáry Antal által bemutatott várak sorában az utolsó a gedei vár, amely a legrégibb várak közé tartozik. 1554-ben még áll. Mocsáry Antal szerint sem építőiről, sem harcosairól nem maradt fenn semmi az utókor számára. A megye fő- és nagy embereivel, s cselekedeteikkel ismertet meg bennünket a szerző — 1205—1741 közötti időből — a monográfia ne313