Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)
Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei - Hozzászólások: - Ujváry Zoltán
az elterjedési terület nagysága adja a kiindulási alapot. Ebben a vonatkozásban különösebb problémák nem merülnek fel. A folklórkutatás számára az összevetés és a hasonlóság, illetőleg egyezés megállapításának fontos mozzanatát kívül a hangsúly az átadás-átvétel hogyanján és mikéntjén van, azaz: milyen feltételeik szükségesek ahhoz, hogy valamilyen néphit, népszokás egy nép műveltségéből a másikba kerüljön? Melyek azok az indító okok, amelyek egy idegen nép hagyományanyagából valamilyen kulturális jelenség átvételére ösztönzik a másik népet? Hogyan indul meg az átáramlás? Az átvétel folyamatában milyen tényezők játszanak közre? Stb. A részletvizsgálatok további kérdések felvetését és megoldását kívánják. Pl. az átvett, illetve az átvételre kerülő műveltségi elemek milyen szálakon kapcsolódnak az átvevő nép hagyományához? Ebben a tekintetben döntő jelentősége van a funkcionális kérdések, a szóban forgó jelenségek mögött meghúzódó pszichikai háttér megvizsgálásának. A problémakör számos szempontja közül szóljunk először a szokások interetnikus kapcsolatában kevésbé érintett kérdésről, a tradicionális és a pszichikai alapról, amelyeknek a szokások átvételében elsődleges szerepük van. Elméletileg kimodhatjuk — ezt egyébként a gyakorlati példák igazolják — ahhoz, hogy egy idegen népszokás elfogadásra és gyakorlásra találjon, az átvevő nép hagyományában lenni kell számos olyan elemnek, amelyre mint tartó pillérre az átvételre kerülő népszokás ráépülhet. Vagyis, lenni kell egy eleven fluktuáló tradíciónak, amely mint mágnes, magához vonz új elemeket. Fontos hangsúlyoznunk, hogy az érkező és befogadó szokáselemek között nemcsak formai azonosságnak kell lenni, de azonos vagy hasonló funkcionális tartalommal is kell rendelkezniük. A szokás funkciója igazolja az átvétel lélektani rugóit. Az átvett szokás tartalmi, azaz funkcionális mozzanatainak párhuzamait, rokonságát az átvevő nép hagyományának egész területén vizsgálva kell felfednünk. Az egyes szokások funkcionális szálai a néphagyomány különböző területét érinthetik, hiszen azonos funkciót más-más, egymástól független és elütő formák is kifejezhetnek. így az átvételre kerülő szokás funkcionális erein át mély gyökeret ereszthet az átvevő hagyományban és az ősi kultúra fennmaradt finom hajszálerein keresztül évezredek multán újból találkozhat a népek kultúrája egymással. Ezt döntően befolyásolják a pszichikai tényezők is. Tulajdonképpen a szokások átvételénél minden: a forma, a funkció, a részek és a motívumok a velük szemben elfoglalt pszichikai magatartásnak erősen alá vannak rendelve. A problémát a következőképpen oldhatjuk fel: Első feltétel, hogy az érkező szokás vagy szokáselem, néphitmotívum tartartalmi (tulajdonképpen funkcionális) lényegével a közösség lelki magatartása összhangba kerüljön. Természetesen a befogadást, a pszichikai alap kialakulását az csak elősegíti, ha az átvevésre kerülő szokás funkciójának megfelelő vagy ahhoz hasonló funkciójú szokás az átvevő nép hagyományában már előfordul. A pszichikai melléállásból és igazodásból következik az is, hogy az átvett szokás teljesen felszívódik a régi hagyományban, és a gyakorló közösség számára az új szokás a többivel, a korábbiakkal egyenlő jelleggel bír. Éppen ezért az átvett népszokás ugyanolyan szerepet tölthet be és tölt be, mint az átvevő nép hagyományának bármelyik ősi, évszázadokra vagy évezredekre visszanyúló eleme. 30
