Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei - Hozzászólások: - Ujváry Zoltán

száma falvanként a 10—15 családot alig haladta meg, földjük sem több egyenként 25—30 holdnál. A földnélküliséggel, az ezzel járó elszegényedéssel egy másirányú mozgás indult meg, amely ugyan ritkán járt lakóhely változtatással, de ezrek lépték át naponta a falvak határát, hogy az iparban, mint munkások, a mezőgazdaságban mint cselédek, napszámosok keressenek munkalehetőséget. Ezek a gazdasági tényezők nem azonos szinten, nem azonos időben jelentkeztek a megyén belül, ezért a megye falvai között jelentős differenciáltságot, időbeli eltolódást tapasztalhatunk, amely a tárgyi és szellemi kultúrában 40—60 év eltérést is jelenthet. Referátumomban, a paraszti társadalmat a gazdasági oldalról igyekeztem megközelíteni, mert úgy gondoltam, hogy a gazdasági tényezők előidézői voltak a társadalom rétegződésének, meghatározta e rétegződés arányait, a termelési és fogyasztási javak mennyiségét és minőségét, formálta az életmódot, irányította a parasztság gondolkodás módját, befolyásolta családi és ünnepi szokásait. ÜJVÁRI ZOLTÄN hozzászólása A palócok folklórjának kutatóit hosszú idő óta foglalkoztatják a kulturális elemek átadásának, átvételének kérdései. Idevonatkozóan az interetnikus vizsgálatok során elsősorban a szlovák kapcsolatok kerültek előtérbe. Ügy gondolom, hogy azon nagyszabású vállalkozás kapcsán, amely a palócság körvonalazására törekszik, föltétlenül szükséges olyan általános elméleti alapvetés, amely nyomán a palócságot, a palócok folklórját tágabb perspektívába helyezve is megvizsgáljuk. Ezért előadásomban szeretnék néhány szempontot felvetni a szokások, ill. a hiedelmek interetnikus kapcsolatainak a problémaköréhez azzal a reménnyel, hogy az etnikus specifikumok meghatározásához nyújtunk újabb gondolatokat. A néprajzi kutatásban az összehasonlító vizsgálatok nyomán mind a szellemi, mind a tárgyi kultúra területén gyakran felmerülnek az átadás, átvétel problémái. Ezek a kérdések a legtöbb esetben természetszerűleg következnek az összehasonlító kutatás jellegéből. Közismert, hogy a Kárpát-medence népeinek kultúrája számos elemben kapcsolódik egymáshoz. Az összehasonlító kutatás legfontosabb szempontja a forma és motívum egyezésének a kérdése volt. A vizsgálat azonban az átadás, átvétel tényének megállapításán túl csak ritkán terjeszkedett. A formai és a motívumegyezések mellett számos olyan tényezőre is figyelmet kell fordítanunk, amely az átadás-átvétel problémájával áll kapcsolatban, így elsősorban arra, hogy melyek azok a tényezők, amelyek az átvétel folyamatát megindítják, amelyek eleve lehetővé teszik az átvételt, a befogadást és az átvett elemeknek a hagyományban, az átvevő nép műveltségében való megszilárdulását. Továbbá, milyen tényezők teszik lehetővé a terjedést, amely tényezők működése nélkül egyébként az átvett elemek elszigetelten maradnának? A kiindulásnál nem kétséges, hogy első és legfontosabb a részletes összevetés, hiszen anélkül az első lépést sem tehetjük meg. A hasonlóság mértéke, 29