Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Munkásélet – Kultúra - Schneider Miklós: A nógrádi szénbányászat történetének levéltári forrásai

SCHNEIDER MIKLÓS A NÓGRADI SZÉNBÁNYÁSZAT TÖRTÉNETÉNEK LEVÉLTÁRI FORRÁSAI A salgótarjáni (nógrádi) szénmedencében folyó bányászait történetét, illetve annak egyes kérdéseit az elmúlt évtizedek folyamán több alkalommal feldolgozták, akár gyűjteményes kötetekben, akár önálló művekben. (1) Természetes azonban az, hogy ilyen összetett és viszonylag hosszú (közel egy évszázadra kiterjedő) időszakot magában foglaló kérdéskomplexum maraBéktalan, minden részletre kiterjedő feldolgozását az eddig megjelent munkák nem vállalhatták és következésképpen nem is teljesítették. Oka ennek elsősorban nem a szerzők munkájának ta felületességében keresendő, (hiszen valamennyien nagy hozzáértéssel és ügybuzgalommal végezték kutató-feldolgozó munkájukat), hanem inkább abban, hogy az egyes részletkérdések kimunkálásaihoz szükséges forrásanyag (elsősorban a levéltári források) egy része az említett munkák készítése idején még levéltári feldolgozás alatt állott, arról kielégítő részletességű tájékoztató segédletek nem állottak a kutatók rendelkezésére. Közrejátszott a levéltári forrásanyagnak az átlagosnál nehezebb megközelíthetőségeben az a körülmény is, hogy a megye levéltára — amelynek elsődleges szerepe lett volna a forrástájékoztatásban — ,a legutóbbi évekig nem a megyében tevékenykedett, csak 1968-ban került Salgótarjánba. Az eddig megjelent feldolgozások hézagainak egy másik oka abban is kereshető, hogy a szerzők, — a társadalmi politikai igények messzemenő figyelembevételével — a bányászság történetének kutatásánál figyelmüket elsősorban a bányászat munkásmozgalmi vonatkozásaira Összpontosították és az egyéb kérdéseket csak annyiban tárták fel, illetve világították meg, amennyiben a gazdasági háttér a munkásmozgalmi kérdések tárgyalásának alapjául szolgált. Ebből eredően a szénmeHence bányászatának történetében szinte fehér foltok keletkeztek: nincs még elemző módon, a kvantifikáció módszereivel feldolgozva pl. a széntermelés alakulása, a technikai fejlődés számos kérdése, de feldolgozásra vár még a bányák létrejöttének, a magánvállalkozásoknak, a századvége „gründolási" folyamatának az egységes, központosított bányavállalat tevékenységébe való átnövése, abban való összegeződése, illetve ennek részletkérdései; ugyanígy adósok vagyunk még a szénlelőhelyek és a szénvagyon alakulásának differenciált elemzésével, sok megválaszolatlan kérdést kell még tisztázni a medence bányászata és az egyéb iparágak közti összefüggés vonatkozásában is és még csak a kezdet-kezdetén jár a bányászság élet- és munkakörülményeinek az elemző vizsgálata, különösen a XIX. század végi évtizedek tekintetében. 239