Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Néprajzi tanulmányok - Kapros Márta: Hiedelmek és szokások a graviditás kezdetétől az anya avatásának szertartásáig az Ipoly menti falvakban

eceore!" „Minden évbe születyik neki, mint a nyúlnak". Bár szívesen emlegetik, hogy maradék élelemmel, esetleg ruhafélével segítettek e nehézsorsú családokon, gyakorlatilag ennek ingyenmunka volt az ellenértéke. A lenézést, elutasító magatartást a gazdaréteg presztizstudata mellett más tényezők is motiválják. Szemléletesen tükrözik ezt nézetük indoklásai: „Jobban az olyan részeges embernek vót sok gyereke. Mit törődött az avval, hogy mit csinyál szerencsétlen asszony a sok gyerekvei?!" (nagygazda felesége, sz. 1899.; Örhalom). „Sok gyerek ott van, ahol nincs egyetértés. Az ember nem törődik az asszonnyal. Aki törődik, az vigyáz" (nagygazda felesége, sz. 1908.; örhalom). „Az ember is, az asszony is hibás vót. Az egyiknek húzódni kék az embertül, a másiknak meg vigyázni" (középparaszt felesége, sz. 1906.; Hugyag). „Kibeszélték az asszonyt, akinek sok gyereke vót. Mer' hogy mindig az ura f...-án ülne! Azér' van annyi gyerek. Mér' nem tud mán valamelyik gyerekivei alunni? Mé' köll az urával?" (nagygazda felesége, sz. 1916.; örhalom). „Csak a szegényeknek vót sok gyerekük. Itt a szomszédba' is egy nagyon szegény család lakott. De ott annyi gyerek vót?! Aztán mind úgy lett, hogy nyáron arattak, kaptak egy kis pájinkát az uraságnál, meg egy kicsit jobb kosztot, hát akkor kellett az asszony" (nagygazda felesége, sz. 1916.; örhalom). Megértésre csak a magukfajtánál számíthattak a sokgyerekes családok. Azok viszont nem sokat tehettek, legfeljebb a gyermekek alkalmankénti felügyeletében, gondozásában segítettek, hogy az anya mehessen dolgozni. 3. TERHESSÉG 3,1. Ismeretek a terhességről, szülésről; felvilágosítás A közeli gyermekáldásra különböző véletlenszerű eseményekből következtettek. Általánosan elterjedt hiedelem szerint, aki felé pohár dől ki — lettlégyen akár nő, akár férfi — ott hamarosan gyerek születik. Napjainkban is gyakran mondják: „No feléd fordó't, baba lesz!" —, ha már nem is hisznek az előjel feltétlen érvényében. Más változat szerint vendégség alkalmával feldőlt pohár a háziak közeli gyermekáldásának előjele. Ha lagziban borul fel pohár, az az ifjú pár gyors szaporodását jelenti (örhalom). A gólya megjelenéséből hasonló következtetést vontak le: „Ha gólya szállt el a ház fölött, mán gyütt is a gyerek" (Örhalom). Mások véleménye szerint ez csak akkor következik be, ha gólya rá is száll a kéményre (Örhalom, Ipolyvece). A kuvik is jelentheti ugyanezt: „Az úgy van, hogy a kuvik nem egyfurmán szól. Ha azt kiabálja, hogy »Kivisz! Kivisz!'«, akkor meghal valaki, de ha úgy szól, hogy »Fiú! Fiú!«, akkor gyerek lesz" (Litke). Amikor két asszony nagyobb ruhadarabot csavart ki mosás után, azt tartották, amelyik felé forog a csavarás, az hamarosan számíthat gyermekáldásra (Litke). Álombeli előjelről szintén tudnak: ha a menyecske azt álmodta, hogy halat fogott meg, akkor „úgy maradt", azaz állapotos lett (Érsekvadkert). A fiatalasszony első alkalommal jobbára csak akkor bizonyosodott meg ténylegesen terhességéről, amikor ezt alakjának elváltozása már egyértelműen mutatta. A fogamzásról, terhességről, szülésről felvilágosítást nem kapott, mielőtt férjhezment. Általános felfogás szerint ugyanis mindaz, ami a nemi élettel kapcsolatos, az szégyelni való, beszélni, gon156