Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Néprajzi tanulmányok - Bakó Ferenc: Hagyomány és változás a palóc temetkezési szokásokban

elemek, és mint ahogyan az emberen kívüli világban folyik az évezredes harc régi és új között, ugyanúgy az egyénen belül, az egyes ember tudatában is hasonló szituációk állnak elő, hasonló konfliktusok zajlanak le. Ez a kettősség a társadalom egész szerkezetében jelen van, mert a változó erők hatásaira másképp viselkednek a különböző korcsoportok, elsősorban a munkaképesek legidősebb és legfiatalabb nemzedéke. További differenciákat tárt fel kutatásunk a három falu társadalma és kultúrája között, amit történelmi sorsuk többé kevésbé magyaráz. Változatlanság és változás, konzervativizmus és haladó szemlélet, — ezek a fogalmak és magatartásformák állnak itt egymás mellett, vagy egymással szemben, s ezek működésének, mozgató erőinek feltárásaira törekszünk az alábbi sorokban. A statikus állapot, a változatlanság fenntartására törekvés mögött a minden kultúrában jelen lévő konzervativizmus áll. A legtöbb nép, vagy csoport alapvető magatartása az etnocentr izmus, vagyis a saját kultúráját, életmódját felsőbbrendűnek tartó szemlélet, amely ragaszkodik a régi szokásokhoz és ellenáll az újításoknak.

107 Ez a konzervatív magatartás leegyszerűsödött formában vizsgált területünkön is felismerhető, erősen kitéve a változás folyamatának, és mindinkább az idősebb karosztályokra/korlátozódva. A konzervativizmus őrzi a szokásnak azokat a rituális és mágikus elemeit, amelyeket hagyományosnak mondunk. Ilyen rítus a halál bekövetkezése után a tükröző felületek letakarítása, a rög bedobása a sírba, a sírásó keresztvetése a sírhantra, a sír körüljárása, a tor folyamán a halott megszemélyesítése, és általában ia fiatalok temetésének szokásostól eltérő módja. Ez utóbbi példában a hagyományőrző tendenciát az esetek ritka előfordulása erősíti. A holt lelkekhez fűződő hiedelmek fennmaradását az etnooentrikus konzervativizmus mellett ezek igen régi eredete is igazolja, továbbá az ősi félelem, ami talán sohasem fog nyomtalanul eltűnni. Ilyen hiedelmek a halál előjelei, „a lélek kapusnak megy" elmélet, az üzenetek és tárgyak elküldése a halottal a másvilágra, és a kedves halott sorsának figyelemmel kisérése a halottmondó segítségével. Konzervatív magatartás tükröződik azoknak a szokáselemeknek a gyakorlásában, amelyeket társadalmi kohéziós erőt fejtenek ki, amelyek ilyen alkalmakkor összetartják a közösséget. A rokonok, barátok, vagy ismerősök együttérzésüket és összetartozásukat fejezik ki azzal, hogy meglátogatják a halottas házat, és részt vesznek a temetésen. A tor tartás szokásában az a szándék nyer kifejezést, hogy a halott hozzátartozói vendéglátással viszonozzák a fizikai segítségnyújtást és a család oldaláról nyilvánítják ki a társadalmi összetartozás érzését és igényét. A belső konzervatív erők működésének vizsgálatában tekintetbe kell vneni azt, hogy kik a szokás irányítói és részvevői. A szokás irányítói, szervezői nagyobbrészt a családból kerülnek ki. Köztudott, hogy a mezőgazdaság kollektivizálásának hatására megbomlott a falusi családok termelési rendje, szerkezete pedig átalakult. Korábban az idősek kezében volt a családi földtulajdon megmunkálásának szervezése és maga a tulajdonjog is. Ma a legöregebbek már nem vesznek részt a termelő munkában, ezzel tekintélyük ugyan csökkent, de az élet egyes periférikus területein irányító szerepüket továbbra is őrzik. Ilyen terület elsősorban a temetkezési szokásoké, ahol .a változásoknak még ellenálló hagyományos rend megőrzésén az idősebb generácó őrködik. Ki kell egészítenünk e 123