Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Arcképcsarnok - Vonsik Ilona: Kakuk József

kolbászt hoztak magukkal, melyet Kakuk József édesanyja, vagy leánya Margit sütött, vagy főzött meg és „tálalt" fel a vendégeknek. Kakuk József szervező és irányító tevékenysége következtében gyakran éjjel ért haza családjához a különböző helyeken tartott titkos összejövetelekről, elvtársi beszélgetésekről. Nem volt ritka az az eset, mikor a csendőrség éjjel két órakor zörgetett az ajtón, Általában idősebb Kakuk Pál, József édesapja nyitott ajtót. A csendőrök ilyenkor megkérdezték: öreg, itthon vannak-e a legények? Mire a Kakuk papa így válaszolt: tiszthelyettes úr, hol lennének? — majd megnézzük, felelte a csendőr. S miután meggyőződtek arról, hogy a Kakuk fiúk otthon vannak, békén hagyták a családot. A KMP Nógrád megyei kerületi bizottságának kiépült, élő kapcsolata volt a KMP Külföldi Bizottságának budapesti megbízottjával. Az illegális levelek, anyagok, könyvek és kiadványok különböző utakon jutottak el Baglyasaljára. A postán érkezett illegális anyagokat Takács Erzsébet, Deutsch Margit, vagy Erneszt Sándor nevére címezték. Hasonló címzéssel érkeztek csomagok is, melyek különböző könyveket tartalmaztak az illegális mozgalom számára. A leveleket és a csomagokat Kakuk Józsefhez kellett eljuttatni. Takács Erzsébet és Kakuk József leánya, Margit gyakran továbbított titkos postai küldeményeket. Takács Erzsébet, mint varrónő egy ruhát tett a karjára, alárejtve a levelet, vagy csomagot, vitte el Kakukékhoz. Ha megkérdezték tőle, hogy hová mégy Erzsike, akkor ő azt válaszolta, hogy megyek ruhát próbálni. A vegyszerrel írt leveleket Kakuk József a hozzá mozgalmilag legközelebb álló elvtársaival hívta elő, tette olvashatóvá. A továbbítandó leveleket, jelentéseket is Kakuk József és Pothornik József írta vegyszerrel, vagy vegyszer és citromlé keverékével, s a titkos szöveg közé — annak megszáradta után — tintával semleges, hétköznapi szöveget róttak. A Budapestről érkezett illegális levelek olvashatóvá tételéhez gyakran használtak jódot. A jód megszerzése Kakuk József leányának, Margitnak volt feladata. Margitnak volt egy barátnője, egy szolgálóleány, Melicher Anna, aki Baglyasalján egy bányamérnök családnál szolgált. Margit vele szereztette meg a jódot, nem árulva el, hogy milyen célra kell. 1927 őszére a KMP rendezte sorait a nógrádi iparmedencében. A pártsejtek ismét összehangolták tevékenységüket. A kommunisták elsősorban arra összpontosították figyelmüket, hogy a bányász szakszervezet helyi és központi vezetésében növeljék befolyásukat és emeljék a bányászok között a szervezett dolgozók arányát. A KMP központi célkitűzése az volt, hogy baloldali bányászokból álló akna- és aknaközi bizottságokat hozzanak létre és ezek, mint a munkásmozgalom legális szervei vezessék, irányítsák a bányászok harcát. Nógrád megyében az akna- és aknaközi bizottságok a jobboldali szociáldemokraták nélkül és ellenére jöttek létre, illetve kiszorították e bizottságokból a jobboldali vezetőket s legálisan, kommunista irányítás alatt működtek. Az aknaközi bizottságok baloldali elemekből sztrájkbizottságot is választottak. A salgótarjáni aknakö•' • .' :< " . i > 268 ' ' л '•. •* •