Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Arcképcsarnok - Vonsik Ilona: Kakuk József

zi bizottság röpiraton keresztül is szólt a bányászokhoz, követelve a 15%-os béremelést, az elfogottak szabadon bocsátását, valamint a bányatelepekről a csendőrség el vezénylését.(7) Az MSZMP keretei között végzett munka adott lehetőséget arra, hogy a salgótarjáni bányászok mozgalma országos jelentőségre tegyen szert. Ez a munka teremtette meg az alapját annak, hogy az 1920-as évek végére, az 1930-as évek elejére a magyarországi kommunista mozgalomnak jelentős bázisa lehetett Salgótarján és környéke, ahonnan az ország bányászainak a harcát irányíthatták.(8) E jelentős kommunista befolyás inspirálta a KMP országos vezetőit arra, hogy innen, a salgótarjáni szénmedencéből indítsák el a harcot a bányász szakszervezet következetes, forradalmi, kommunista irányvonaláért. Ennek érdekében 1928-ban a magyar kommunisták Losoncon, dr. Herz Sándor lakásán konferenciát tartottak Kun Béla vezetésével, ahol a Külföldi Bizottságot Kun Bélán kívül Révai József és Orosz Nándor képviselte. Nógrád megyéből 8 kommunista vett részt a losonci konferencián: Kakuk József, Pothorhik József, Kupka János, Miskei Sándor, Targos Árpád, Hován József, Eppich Ede és Sulyok András. A nógrádi kommunisták illegális úton jutottak ki Losoncra.(9) A konferencia értékelte, elemezte Peyer és társai által éveken át folytatott, a bányászmozgalmat és a szakszervezeteket züllesztő tevékenységét és leszögezte, hogy „az államhatalom elnyomó szerveinek és a kapitalisták minden nyomásának ellenére a salgótarjáni kerület kommunista munkásai aránylag épségben megőrizték fejlődőképes állapotban szervezeteiket, amelyek a szervezetek további kiépítéséhez, a KMP szélesebb szervezéséhez a továbbiakban alapul szolgálhatnak. Ez a pártszervező munka lehet csupán alapja a munkásmozgalom újabb politikai és szervezeti fellendülésének, mind a baloldali munkásmozgalom politikai szervezeteinek, mind a szakszervezeti mozgalomnak területén." A határozat hangsúlyozta, hogy a párthoz közelálló, a párt forradalmi céljaival szimpatizáló munkásokat fel kell világosítani a kommunista párt szerepéről és történelmi hivatásáról. Kiemelte a határozat, hogy az „illegális, földalatti szervezkedés mellett a kommunista párt felhasznál minden lehetséges legális eszközt is arra, hogy a munkásosztály mindennapi harcait vezesse úgy politikai, mint gazdasági téren". A konferencia határozata a salgótarjáni kerületi bizottságot bízta meg azzal, hogy öcr.zeköttetést teremtsen más bányakerületek és telepek ellenzéki munkásaival. Ugyancsak a kerületi bizottság feladatává tette a párttagok gondos felkészítését az illegális munkára, a konspiráció szigorú szabályainak betartására, a csendőrség előtti helytállásra és különösen az elméleti és politikai nevelésre.(lO) A konferencián született határozatok azt célozták, hogy a KMP politikai célkitűzéseinek megvalósításába bevonják a széles bányásztömegeket, lökést adjanak az illegális kommunista sejtek létrehozásának az ország valamennyi bányaterületén, rendkívüli bányászkongresszust hívjanak össze, amelyen biztosítani kell a szavazatok 269