Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - Leblancné, Kelemen Mária: Adalékok a Rákóczi szabadságharc Nógrád megyei hadseregellátási, adózási kérdéseihez

gos fő commissarius gr. Csáky István, Bercsényi sógora. Mellette fizető, élelmező, ruházó, tüzérségi, vas- és fegyvergyártási fő commissarius. Kezük alatt connmássariusdk, helyetteseik, a kisegítő commissariusok és a megyék képviselői. A commissariatus munkáját a Gazdasági Tanáccsal összeköttetésben végezte. A szükséges élelmet — a korabeli katonai élelmezési norma szerint — és abrakot kivetették a vármegyékre. Az ország bevételi forrásainak kézbentartására megszervezett központi irányítószerv az Oeconomicum Consilium, a Gazdasági Tanács (1705. szécsényi országgyűlés) „Hatásköre kiterjedt a kincstári és elkobzott birtokokra, pénzverő házakra — kivéve a bányavárosi, nagyés felsőbányai pénzverőházakat és azokat a bányákat, amelyeket különleges felügyelet alá helyeztek —, sóbányákra, harmincadokra, egyéb vámokra —, a kereskedelemre és „általában minden haszontevő fundusokra", tehát tizedekre, adókra, dézsmákra stb. Állandó székhelye Besztercebánya, a mezei hadműveletek szünetére pedig Kassa. „. . . ez az új gazdasági szerv nem az egész gazdasági élet irányítását kapta feladatul, csupán a bevételi források minél alaposabb kiaknázását, a kuruc állam jövedelmének növelését kellett megoldania." Átszervezésére az 1707. ónodi országgyűlésen került sor. „A hatáskörébe tartozó birtokokat, uradalmakat a Gazdasági Tanács tiszttartók, provizorok útján igazgatta. Ezek a vezetők a nemesek közül kerültek ki." ,,. .. A Selmecbányái nemesfémbányászat és körmöci pénzverde Hellenbach János bányagróf irányítása alatt, . . . aki a kuruc külkereskedelem jelentős részét is irányította (posztót, fegyvert vásárolt külföldön). .. . külön irányítás alá helyezte Rákóczi a salétromfőzést. Ennek élén . .. Lányi Pál gömörmegyei birtokos állott." (34) A hadsereg, az államapparátus fenntartása kb. évi 6 millió forintot igényelt. A hadsereg, az államapparátus fenntartását, a katonaság élelmezését a kincstári jövedelmek csak részben fedezték. A kincstári jövedelmek (harmincadok, fiskalitások, dominiumok, dézsmák) 1706ban 212 452 rhenes forint 39 dénárt, 1707-ben novemberig 78 308 rhenes forint 25 dénárt jövedelmeztek. À rozsnyói tanácsülésen (1706. december) határozták el azt, hogy a kereskedők a harmincadot ezüstpénzzel fizessék. A harmincadok általában keveset jövedelmeztek, ezért Rákóczi kénytelen volt bizonyos harmincadokat bérbe adni. A had számára pedig bérbe vette az egyházi dézsmát; felét ezüst, felét veres pénzzel fizették. (1708-ig). (35) 1704 tavaszán Rákóczi két fontos rendeletet bocsátott ki. Április 20-án rendelkezett a rézpénz vereteséről, május 4-én pedig felszólította a vármegyéket bizonyos áruk árának limitálására. Rákóczi a rézpénzt zsoldfizetésre, a bányászok, munkások fizetésére, piacok, vásárok fizetési eszközének szánta. De ,,a rézpénzzel éppúgy lehetett adósságokat kifizetni, zálogos tárgyakat kiváltani, mint az ezüstpénzzel." A rézforintossal (libertás, vagy kongó) eleinte csak a reguláris hadakat kívánta fizetni Rákóczi, később az állandóan szolgáló mezei hadaknak is fizetett zsoldot. 1705-ben pl. több 74