Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - Dr. Takáts László: A „kuruc állam” egészségügyi szempontból

Az állami jelleg itt nyilvánvaló. Márpedig a szabadságharc nemesi résztvevői nagyrészt nem jószántukból csatlakoztak, de kevés volt azoknak a száma is, akiket fegyverrel hajtottak a táborba: a leggyakoribb volt a jogkövetés második esete: elkerülendő a vérengzést, birtokaik elpusztítását — kurucnak álltak. S amíg nem éreztek biztos talajt a talpuk alatt — általában be is tartották a fejedelem rendelkezéseit. A Rákóczi-szabadságharc történetének kutatásában ma még szinte „fehér folt" a jogszabályalkotás és jogalkalmazás területének feltárása. A Rákóczi-szabadságharc államának vizsgálata nem nélkülözheti a normák rendszerezését, minthogy az államszervezet kialakításának legfontosabb eszköze a jogforrás. Ezért feltétlenül szükségessé válik a jogszabályok hierarchiájának feltárása és a hatalmi viszonyok tükröződésének elemzése a jogforrások tartalmában. E hatalmas témának igen érdekes részét képezi az első, a szabadságharc megkezdésétől a szécsényi országgyűlésig terjedő időszak, amelynek jelentős hatása volt az állami szervek kialakulására. A szécsényi országgyűlés azonban fordulópontot jelentett a szervek rendszerének alakulásában, amennyiben a megnyitásáig tartó, többnyire spontán szervképződést felváltotta a diéta áltaí törvénycikkekben rögzített állami szervek alá-fölérendeltségének meghatározott struktúrája, az ehhez kapcsolódó jogforrási rendszerrel együtt. Ezt az első szakaszt kíséreltem meg nagyvonalakban felvázolni, elsősorban a jogszabályalkotás és jogalkalmazás oldaláról, igyekezvén megtenni az első lépéseket a téma alapos és részletes feltárásának útján. Dr. Takáts László hozzászólása A „kuruc állam" egészségügyi szempontból Jó két évtizede tanulmányozom a kuruckor egészségügyi kérdéseit. Kutatásaim közben ismételten megkapott Rákóczi államának az állami és gazdasági rend újraszervezésében, a reguláris hadsereg felállításában, a törvényalkotásokban és diplomáciai téren kifejtett szuverén tevékenysége. Mint orvostörténész, magam is gyűjthettem jónéhány adatot az egészségügy területéről, amelyek a kuruc önálló államiság igazolására alkalmasak. Kutatásaim ilyen irányú eredményéről szeretnék röviden beszámolni. Az 1974. évi nemzetközi orvostörténeti kongresszuson a kuruckor egészségügyi vívmányait a korabeli európai orvostudomány szemszögéből értékeltem. A helyszínen is, de azóta írásban is többen ér33