Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - Benda Kálmán: A kuruc állam diplomáciai szervezete

kinak is mindig sajátkezűleg írt, s előfordult, hogy a rejtjelezést is személyesen végezte el. Az esetek többségében azonban az utasítások, levelek formába öntése a fejedelmi titkár, majd a Kancellária vezetője, Ráday Pál feladata volt. A fejedelem azután a fogalmazványokat gondosan átolvasta, javításaival, széljegyzeteivel gyakran találkozunk a conceptusokon. Az egészen bizalmas ügyekbe, mint a cárral való tárgyalások utasításai, még írnokot sem vontak be —, ilyenkor Ráday maga tisztázta le az iratot. Többnyire ő végezte a rejtjeles levelek megfejtését is. Ahogy terebélyesedett a diplomáciai tevékenység, Ráday is mind nagyobb önállóságra tett szert. Kezdetben Rákóczi följegyezte számára az utasítások gondolatmenetét, 1707-től erre már csak ritka esetben került sor. A követségekkel kapcsolatos gyakorlati teendők intézése is mind jobban Ráday hatáskörébe került, s a politikai lényeget nem érintő kérdésekben a követek vele leveleztek, hogy ne terheljék a fejedelmet. Hovatovább az is szokássá vált, hogy a követek két jelentést küldenek haza, egyet Rákóczinak, egyet a kancellária vezetőjének, s ez utóbbira Ráday külön válaszolt, lényegi dolgokról is szólva a levélben. Érdekes, hogy a külügyi szervezet kiépülése végül is nem vonta maga után külön külügyi kancellária létrehozását. Ennek magyarázatát részben abban találhatjuk, hogy az ügyek egy részét Rákóczi maga intézte, Ráday kikapcsolásával, részben pedig abban, hogy Ráday feladatai sem korlátozódtak csak a diplomácia területére. Mégis azt mondhatjuk, hogy a magyar viszonyok között, amelyek egyáltalában nem hasonlíthatók a francia abszolút monarchiáéhoz, Ráday gyakorlatilag ellátta a külügyi államtitkár tisztségét. Kökényesdi László Franciaországból így is címezte neki egyik levelét: „az erdélyi fejedelem őfelsége államtitkárának". A diplomácia belső ügyintézésének nyelve a magyar volt. Az államok közti levelezésben a latin dívott, de az uralkodók és az államférfiak egymásközt már mindinkább franciául érintkeztek. A diplomáciai levelezés szinte mindig rejtjeles formában történt. Minden követ más-más jelkulcsot kapott, sőt a jelkulcsokat időnként cserélték is. A nemzetközi poltikában való tájékozottságnak, a diplomáciai akciók kézbentartásának fontos feltétele volt a gyors és megbízható postai összeköttetés. Rákóczi nagy gondot fordított a magyarországi hadiposta kiépítésére. Ez egyaránt foglalkozott levél és személyszállítással. Az ország terű] étét 4 főútvonal szelte át, hozzájuk csatlakoztak a mellékvonalak. A postaállomások egymástól másfél-két órás lójárásnyi távolságra voltak, hogy a lovak gyakori váltásával növeljék a posta gyorsaságát. A külföldre szóló levelet többnyire futár, alkalmi küldönc vitte, aki idegenben csak útlevéllel közlekedhetett, ezt pedig ellenséges országban nem kapott. Ezért a posták nem egyszer óriási kerülőkre kényszerültek. Mivel az utak bizonytalanok voltak, ugyanazt a levelet három-négy másolatban is elindították különböző útvonalakon. Lőcséről, az északi postaközpontból átlagban három hét alatt ért el a futár Danckába, s onnan újabb egy hét alatt Berlinbe. Párizsba 12