Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Zólyomi József: Adatok Nógrád megye parasztságának XVIII–XIX. sz.-i történetéhez

Zólyomi József Adatok Nógrád megye parasztságának XVIII-XIX. századi történetéhez Tanulmányunkban, a megye parasztságának történetéből, az újratelepítéssel, a jobbágyok birtokviszonyainak alakulásával és a jobbágyvándorlással foglalkozunk. A parasztság XVIII—

XIX. századi történetéből azért választottuk ezt a három témát, mert úgy gondoljuk, hogy, ezek érzékeltetik legjobban a paraszti sors alakulását, a gazdasági-társadalmi viszonyok változását, együttes eredményként a megye folyamatos elszegényedését. E három tényező bemutatását azért is szükségesnek tartjuk, mert leginkább meghatározó szerepük volt a parasztság anyagi és szellemi kultúrájának alakításában. A fokozódó szegénység konzerválta a parasztság használati- és munkaeszköz készletét, olykor még gondolkodását, magatartását is. Az ország más vidékéhez viszonyítva lassúbb a viselet átalakulása, a mezőgazdasági eszközök fejlődése, a lakáskultúra változása. Mivel elegendő pénz nincs, ezért az asztalosok bútorai, más kismesterek készítményei csak nagyon lassan szorítják ki a házilag készült használati tárgyakat. Az otthon készült bútor, ruha, stb. a szükséges praktikumon túl, jelentős értéket nem képviseltek, a generáció váltást alig élték túl. Ezzel magyarázható, hogy napjainkban a múlt század végénél régebbi datált tárgy a megyében alig található. A másfél évszázadig tartó népmozgás, nem tette lehetővé a falvak leülepedését, a szűkebb etnikai csoportok kialakulását. A falvak közötti eltérések ekkor még inkább a földrajzi, táji adottságokból, a fejlődés ütemének egyenetlenségétől adódnak, amelyek bemutatását most nem tekintjük feladatunknak.

1 Dolgozatunkban nem a mai, hanem a történeti Nógrád megyét vettük vizsgálatunk alapjául. I. A megye újratelepítése A törökdúlás Nógrád megyét sem kímélte meg a pusztulástól. A jobbágyok számára már 1526-tól súlyos terheket jelentettek a török,