Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Valter Ilona: Pásztó, a középkori mezőváros

ból" „villává" nőtt település, közepén a plébániatemplom. A vezető szerep ekkor is és később is a monostoré volt. A bencés apátság 1190-ben a ciszterci rend kezébe került, III. Béla adományaként. Erre nyilván azért került sor, mert itt is, mint más bencés monostoroknál ebben a korban, meglazult a belső fegyelem. Közismert dolog, hogy Franciaországban a XII. század elején keletkezett a ciszterci rend, és épen imponáló belső fegyelme, erős központosítása, a művelődéstörténetben (építészet) és gazdaságtörténetben (földművelés terjesztése) játszott szerepe miatt hamarosan egész Európában elterjedt. Magyarországon különösen III. Béla pártfogolta a rendet, a monostorok nagy részét Ö alapította. Pásztora Pilisről hozta a szerzeteseket, a ciszterci rendi Annalesek szerint egyértelműen 1190-ben.

11 A ciszterciek beköltöztek a bencés apátságba, melynek épületei tökéletesen megfeleltek a rend szigorú építészeti előírásainak. Számukra szokatlan csak a monostor helye lehetett, a község központjában. A ciszterci rendi szabályok szerint az új apátságot településtől távoli helyen, erdők, mocsarak között, patak partján kellett felépíteni.

12 Pásztón a településsel együtt éltek, monostoruk a plébániatemplom mellett működött, s az ő birtokukban volt a község nagy része. Rendbeszedték a szétzilált bencés gazdaságot, Pásztó körül is kiépítették az akkor modern gazdálkodást eredményező majorságokat. Az apátság és a község életében az hozott döntő változást, hogy István ifjabb király 1265-ben a Rátót nembeli István mesternek adományozta az apátság kegyuraságát. 1270-ben azt is elrendelte, hogy a pásztói apátság népeinek bírája Rátót (Porch) István legyen.

13 A Rátót nemzetségből kiágazó Pásztói és Tari családok századokon át befolyásolták településünk sorsát. A kegyuraság megváltozásához köthetjük az apátság átépítését, amikor szentélyét sokszögűvé alakították és mégegyszer akkorára növelték, és bordás boltozattal látták el. Az apátsági épületeket is nagyobbították. Ugyanebben az időben a Szent Lőrinc templomot is nagyobbították. A déli oldalon e bővítés nyoma a nagyobb félköríves ablak. Erre a korra keltezhetjük a zömök nyugati tornyot, amelynek földszinti boltozata eredeti. Kívül lépcsőház fedi a toronyba vezető lépcsőket. A templom északi oldala mellett hatszögletű, kétszintes temetőkápolna alsó szintjét tártuk fel 1967-ben. A kegyúr megváltozása a későbbiekben nagyon rossz hatással volt a ciszterci apátság életére. Meglazult a belső fegyelem a ciszterci monostorokban a XIII. század vége felé nemcsak Pásztón, hanem egész Magyarországon. Általános volt a ciszterci monostorokra a panasz. 1275-ben a rendi nagykáptalan leváltotta tisztjéről a pásztói apátot, a helyzet azonban Anjou királyaink idejében tovább romlott. Nagy Lajos a citeaux-i rendi nagykáptalanhoz fordult segítségért. A nagykáptalan visitátort küldött ki a helyzet felmérésére, s a visitátor jelentésében igen szomorú képet rajzolt a magyar monostorokról. Pásztón is csak egy apát és két szerzetes volt. A reformáló rendelkezések ideig-óráig helyreállították a rendet, de Zsigmond és Mátyás király idejében a monostorok nagyrésze már nem 55