Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Draveczky Balázs: Gondolatok a múzeumi közművelődésről

- "' • •'•." ":'•'•*! lag holt tankönyvek „megelevenítésében" a környezetük és a múlt. összefüggéseinek fölfedezésében jelentkezik. Mint annyi másnál, itt is nagyon fontos szerepe van az alapoknak. Hogy szakszerű gondolattal éljünk: a múzeumba szoktatásnak. Először és már nagyon zsenge korban kell és lehet is kedvet csinálni nemcsak a hely (múzeum), hanem a kiállítások, rendezvények iránt is. Európában már régóta kísérleteznek az óvodáskorú gyerekek múzeumba szoktatásával. Képes leporellók, színes lapok, múzeumi „kivágós", „összerakós", „felfedezős", stb. játékok állnak gyerek és felnőtt rendelkezésére nagy mennyiségben. A múzeumi kiállításokban van hely, ahol oldottan, feszélyezett viselkedés nélkül még uram bocsa', játszani is lehet. így a hangulatkeltés, a kedv felcsigázása, a játékos szoktatás (természetesen értő és óvó irányítással) hamar megteszi jótékony hatását. Magyarországon csak néhány megyében (Baranya, Szolnok, Fejér, Vas) kezdődtek kísérletek, hogy már az óvodáskorú gyerek is találjon magának valókat a múzeumban. Legutóbb a Savaria Múzeumban a gyerekjátékokat bemutató kiállításon láthattunk érdekes kezdeményezést. Egyrészt a régészeti, néprajzi, művészettörténeti vonatkozású emlékeket próbálták meg együtt, bizonyos rendszer szerint csoportosítva kiállítani, másrészt úgy igyekeztek teljessé tenni az élményt, hogy a kiállítás elején a tegnapi gyerekélet (iskola, könyv, stb.) fogadta a látogatót, a végén pedig árusítással egybekötött mézeskalácsos sátor volt a búcsúztató. Élénkítésnek a padlóra megrajzoltak egy ún. ugróiskolát és betettek egy rollert is. És azokon, illetve azokkal játszani is lehetett"... Különösen a kicsinyek érdeklődése volt ott és akkor nagyon megkapó. Bár nagyobb gyerekeknek szánták, a budapesti Szépművészeti Múzeum rajzterme is alkalmas lehet óvodáskorú gyerekek múzeumba szoktatásához. Hiszen a képek megtekintése után a maguk módján ceruzával, ecsettel vagy plasztilinnel maguk is megpróbálkozhatnak az alkotással. Sajnos, ebben a témában felmérés még nem született. Nem tudunk arról sem, hogy felkértek volna gyakorló óvodai szakembereket, akik akár a saját, akár a mások tapasztalatát összefoglalták, elemezték, értékelték volna. Sok kiaknázatlan lehetőség várja az érdeklődőket. Ha csak a nevelési szempontokat nézzük, akkor is számtalan példát mondhatunk: pl. a formakészség kialakítására, a szép és nem szép fogalmának megismertetésére, tisztázásra, a régen kihalt állatok bemutatására, a helyi érdekességek, különlegességek, mesterségek, szokások megismertetésére van leginkább lehetőség. A gyakorlati tapasztalat azt bizonyítja, hogy a múzeumok és az ifjúság között az igazán termékeny munkakapcsolat az általános iskola alsó tagozatos korában kezdődik. Itt főleg az olvasási és a környezetismereti órákon hasznosítható múzeumi anyag, de javítja a fogalmazási készséget is, számolási feladatokat is jelent, földrajzi, történeti, stb. összehasonlításokra adhat módot, stb. Egyes kiállításokat, rendezvényeket aktívan használhatnak fel a proletár-interna244