Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Balázs László: Nógrádi László (1871–1939)

mutatást ad az életkori sajátosságoknak megfelelő meseirodalom kiválasztásához. Lépten-nyomon hangsúlyozza a mesének az értelmi-érzelmi nevelésben, az esztétikai nevelésben, az erkölcsi fogalmak kialakulásában, az irodalmi ízlés nevelésében és fejlesztésében, a szókincs és a stílus fejlesztésében betöltött szerepét. Elmarasztalja az iskolákat, mert nem hajlandók a mesében rejlő pedagógiai értékeket .kiaknázni és felhasználni, illetve rossz meséket használnak föl, s még a magyar népmondákat is gyarló feldolgozásokban olvastatják a gyerekekkel. Hajsonló megállapításokat tesz a családdal kapcsolatban is. Nagyobb figyelemben kellene részesíteni a mesét a családban, nem jó szülő az, aki nem mesél a gyermekének. Érthetetlen módon ez a műve is, mint A gyermek és a játék, feledésbe merült, pedig minkettő — kisebb-nagyobb szemléleti tévedései ellenére — hasznos kézikönyvül szolgálhatna szülőknek, pedagógusoknak egyaránt. Elméleti munkássága közepette sem szakad el a gyakorlati munkától. Mint már említettük, a Tisztviselőtelepi gimnáziumban ő vezeti a Széchenyi-kört, melynek a munkaszeretetre, egymás munkájának a megbecsülésére való nevelés volt a fő célja, önálló dolgozatok felolvasása és megvitatása, szabad előadások, zenei előadások és műsorok, kézügyességi és technikai kiállítások szerepelnek a kör programjában. 1912-ben már 97 rendes és 60 pártoló tagja van a körnek. Napirenden van egy-egy kiváló író megismerése is, pl. Balassi, Csokonai, Arany stb. A 10-es években tanít a MÁV munkásgimnáziumban és rengeteg előadást tart. Az Erzsébet Népakadémián pl. az 1913-as évben hét előadást Mesekultúra címmel. 1818 novemberében a Társaság igazgatótanácsi ülésén — melynek tagja volt — ismerteti az általa alapított pszichológiai intézet működését. Már több éve foglalkozott általános ideggyengeségben és speciális erkölcsi és értelmi defektusokban szenvedő gyermekek nevelésével, és ezen a területen is szép eredményeket ért el. Mivel tapasztalatait szélesebb körben kívánta értékesíteni, vállalkozását intézetté alakítja át, és azt a Társaság protektorátusa alá kívánja helyezni. A vezetőség továbbra is biztosítottnak látja az eredményes munkát Nógrádi László személyében. (Nyugdíjaztatása után egyébként hasonló jellegű magániskolát nyit a Tisztviselőtelepen.) A Magyar Gyermektanulmányi Társaság kiteljesedésének kora 1918 októberétől 1919 augusztusáig tartott. A tagok létszáma ekkor a legmagasabb, 4000, melyben a világon csak a tokiói társaság előzte meg. 1918-ban „Közüggyé vált végre az iskola"

13 — írja Fodor Márk A gyermek с folyóiratban. December 10-én megalakul a Közoktatási Reformbizottság, melynek vezetőségében Nagy László és Domokos Lászlóné mellett megtaláljuk Nógrádi Lászlót is. A Társaság tagjai ekkor már széleskörű agitációt folytatnak minden pártban, hogy a reformtervezetekben a gyermek219