Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Balázs László: Nógrádi László (1871–1939)

tanulmányi szempontok érvé­nyesüljenek. A Társaság köte­lességének tartotta, hogy rész­letesen kidolgozott iskolaprog­ramot készítsen. Ezt a feladatot végezte a Reformbizottság ve­zetősége — köztük Nógrádival — és mintegy negyven tag. A reformtervezetet Nagy László terjeszti elő, melyet 1919 ápri­lisáig hat ülésen tárgyalnak és vitatnak meg. A Társaság felismerte az új kor adta lehe­tőségeket, és így tervezetük — a diktatúra győzelme után — lényegében a közoktatási Nép­bizottság iskolareform-elgondo­lásának alapja lesz. Tévedés ne essék, a Társaság nem azono­sult a diktatúrával, hisz pártok felettinek képzelte magát, arai akkor nem is volt egyedülálló jelenség. Arról volt szó, hogy 1919-ben szerencsésen találko­zott az eszme, a lehetőség az emberséggel, a tudással, koráb­bi tevékenységének célja meg­egyezett a kor szellemével. Nem voltak forradalmárok, de tudományos és gyakorlati tevékenységükkel nagy értéke­ket adtak a magyar nevelésnek és oktatásnak. Soraikból jogo­san emeltük ki Nógrádi Lászlót hisz életének és munkásságá­nak ez a rövid ismertetése is bizonyítja, hogy méltatlanul merült a feledés homályába. Életműve gazdag, és a további kutatásoknak az lesz a felada­tuk, hogy külön-külön vizsgál­ják és értékeljék működésének fontosabb területeit: irodalom­történeti munkáit, pedagógiai elméleti és gyakorlati tevékeny­ségét, szépírói munkáit. JEGYZETEK 1. A kegyesrendiek vezetése alatt álló Kis-szebeni Kis-gymnasium 1895/96-os értesítője. 2. Iskolai Szemle 1896/4. sz. 3. Uo. 4. A gyermek és a játék, Bp. 1912. 5. Uo. 6. Uo. 7. Nagy László Emlékkönyv, Bp. 1913. 8. Uo. 9. Az egyke-gyermek, Bp. 1913. 10. Uo. 11. Uo. 12. A mese, Bp. 1917. 13. A gyermek, 1918. 220

Next

/
Oldalképek
Tartalom