Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Csongrádi Béla: A szabadművelődés korszaka Nógrád megyében

művelési rendszert kellett gyökeresen felszámolni és a népi demokrácia igényeinek megfelelően új alapokra helyezni. Az első az általános iskola bevezetésével, a második pedig a szabadművelődési munka megindításával nyer új keretet, tartalmat és szervezetet (az utóbbi volt a nehezebb). Meg kellett teremteni azokat a kereteket, amelyek legalkalmasabbak a műveltség terjesztésére. Biztosítani kellett a hivatalos irányítás és elllenőrzés legcélszerűbb és legdemokratikusabb módozatait... "

3 A szabadművelődés irányítását lényegében két szerv — a Vallásés Közoktatásügyi Minisztérium (továbbiakban: VKM/1945 nyarán létrehozott VI. később VIII. ügyosztályba, a szabadművelődési ügyosztály, és az 1946 elején megszervezett Országos Szabadművelődési Tanács (továbbiakban: OSZMT) — végezte, mindkettő országos hálózaton keresztül. Az előbbi a szabadművelődés állami, hivatali irányítószerve volt az utóbbi viszont javaslattevő, véleménynyilvánító, társadalmi szervezet volt.

6 A VKM 44.300/VI. a. számú 1945. szeptember 6-án kelt körlevélben rendelte el a népművelés megszervezését, helyi szerveinek kiépítését : „ ... A felszabadulással a törvényhatósági bizottságokkal együtt megszűnt törvényhatósági népművelési bizottság pótlására az alispán, illetőleg polgármester elnökletével alakuljon meg az ideiglenes vármegyei népművelési Tanács, amelyben a politikai pártok, a szakszervezetek, egyházak, kulturális egyesületek képviseltessék magukat és vonassanak be abba, a törvényhatóság legkiválóbb népművelői. A vármegyei népművelés vezetője dolgozzon ki a Tanács bevonásával az adott lehetőségek között megvalósítható és legsürgősebb korszerű kívánalmakat kielégítő, folyó év végéig szóló munkatervet ... A törvényhatósági népművelési vezető haladéktalanul lépjen érintkezésbe a hatásköre alá tartozó községekkel, hogy ott is alakuljanak népművelési tanácsok."

7 Nógrád-Hont vármegyei ideiglenes törvényhatósági népművelési tanácsa 1945. szeptember 22-én alakult meg Balassagyarmaton a városháza közgyűlési termében. A tanács elnöke hivatalból dr Kovács Jenő alispán lett. A vármegye részéről a főjegyző (Benke Béla), a számvevőségi főnök (Morvay Aladár), Balassagyarmat megyei város részéről a polgármester (dr Vannay Béla) és a városi tanácsnok (dr Kiss Endre), a járásokból a mindenkori főjegyző lett hivatalból tagja a tanácsnak. A politikai pártok közül képviseltette magát a szociáldemokrata, a kommunista, a kisgazda és a nemzeti parasztpárt. A tanácsban helyet kaptak többek között a szakszervezetek, az MNDSZ, a MADISZ és a Független Kisgazda Ifjúsági Szövetség képviselői. Az egyházak részéről képviselőt kapott a tanácsban a római katolikus, az evangélikus, a református és az izraelita egyház. A körzeti felügyelők közül tízen lettek tagjai a tanácsnak. Balassagyarmatot Theiner László, Végh László és Bundy Miklós, Salgótarjánt Blanár Sándor, dr. Vass Gyula és dr. Kun Barna képviselte. Dr. Vásárhelyi Miklós. Szép Róbert, Kerekes Sándor, Szabados József, Bárányi Ferenc, Lendvav Jenő, Szilárd Gyula és Balázs Frigyes kiváló nénművelők címén kerültek a tanácsba.

8 E széleskörű képviseleti rendszer 183