Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Csongrádi Béla: A szabadművelődés korszaka Nógrád megyében

is arra utal, hogy a megyei népművelési tanács demokratikus alapo­kon került megszervezésre. A VKM 54.093/1945. VI /а. ü. o. számú, október 5-én kelt rendeleté­ben Nógrád vármegye népművelésének vezetésével Kraftsik János állami tanítót bízta meg. 9 A vármegyei népművelési tanács 1945. no­vember 8-án kelt körlevelét Kovács János elnök mellett már aláírta Kra"tsik János is, mint vármegyei népművelési vezető. (Később ez az elnevezés szabadművelődési vezetőre illetve felügyelőre válto­zott. 10 A felügyelő a szabadművelődési hivatal, felügyelőség élén állt. A hivatal képviselte az állami felügyeletet szervezés, irányítás, igaz­gatás terén. Községekben, lakótelepeken szabadművelődési ügyveze­tők tevékenykedtek.) E körlevél — melyet a járási főjegyzőknek, jegyzőknek illetve kör­jegyzőknek küldtek — egyebek között felhívja a figyelmet a fasiszta szellemű könyvek eltávolítására a népkönyvtárakból, jelentést kér a megmaradt népművelési eszközökről (rádió, gramafon, vetítőgép stb.), október 6-a megünnepléséről, a legfontosabb intézkedése azon­ban a helyi, ideiglenes népművelési tanácsok megalakítására és az 1945. év végéig szóló munkaterv kidolgozására vonatkozik. Befejező mondatai jól példázzák a szabadművelődés illuzórikus jellegét is: „Elvárjuk,hogy ezek után mindenütt megdobban a magyar szív, hogy magyar honban szabadon és boldogan élhessünk! Ha terem, fűtés, világítás nem áll rendelkezésünkre, van polgári ház, ahol 8—10 vagy még több ember elfér. Nem mennyiségre, hanem minőségre van szükség. Ezek majd vezetnek és tovább apostolkodnak. Ez a cél­ja az újszerű népnevelésnek." 11 1946. január 28-án kiadott intézkedés szerint az ideiglenes népmű­velési tanácsokat megyei városokban „városi", községekben „helyi" szabadművelődési tanácsoknak kell felváltaniuk. „A helyi tanács tag­jainak megbízatása három évre terjed... A tanácsok megalakítá­sára előbb kiadott rendeletek ezennel hatályukat vesztik. A tanácso­kat február 15-ig sürgetés bevárása nélkül meg kell alakítani." Pe­csét: Nógrád vármegye törvényhatósági iskolánkívüli népművelési bizottsága. Aláírás: Kraftsik János s. k. th. szab. műv. vezető. 12 E tendenciát felerősítette, hogy 1946 elején létrejött az OSZMT, amely a VKM tanácsadó szerve volt az iskolánkívüli nevelés minden kérdésében s egyben összekötő a szabadművelődési munkát végző társadalmi szervezetek és a minisztériumok között. Az OSZMT ala­kuló ülését 1946. április 4-én tartotta. 13 Elnökévé Karácsony Sándort választották, aki az OSZMT tagjaihoz intézett felhívásban egyebek között a kövekezőket írta: „Örvendetes látni, hogy a politikai fordu­lat milyen nagy lendületet adott az iskolánkívüli kultúrmunká­nak ... Amilyen örvendetes a szellemi életnek ez a szokatlan pezs­gése, ugyanolyan komoly figyelmeztetés is számunkra: ebbe a szer­teágazó, gazdaságtalanul pazarló munkába rendet, összhangot kell vinnünk. S ezt csak összefogással lehet elérni. A kultuszkormány bölcs döntése volt, hogy ezt az összefogó, irányító, rendteremtő mun­kát nem fölülről és hatalmi szóval akarja elvégezni, hanem az ér­dekelt társadalmi szervekkel egyezésben, mintegy munkaközösség­184

Next

/
Oldalképek
Tartalom