Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Kapros Márta: A keresztelés szokásai az Ipoly menti falvakban

lási formáira vonatkozó fontos megfigyeléseit.

32 Több összefüggésben is ír a gyermekágyasnak történő ételhordás szokásáról, valamint utal a keresztszülők gyermekkel szembeni kötelezettségeire.

33 Szól a névadási gyakorlatról is.

34 Fél Edit tiszaigari társadalomrajzában

35 a gyermek társadalomba való belenevelődésének kapcsán érinti a családba fogadás kérdését, kitér a keresztszülők szerepére.

36 A családi élet szereplői című fejezetben a fiatalkori cimboraságoknak a komaság formájában való továbbélésére hívja fel a figyelmet.

37 Fontos előrelépést jelent, hogy a Néprajzi Atlasz egyik kérdéscsoportja a komaság formáival és a keresztszülők megszólítási terminológiáival foglalkozik. A komaság intézményének strukturális és tartalmi szompontú megközelítését célzó két kérdés — nevezetesen: a keresztszülők száma a századfordulón, illetve a keresztszülő választás elvének változása a századfordulótól napjainkig — Morvay Judit által történő feldolgozása helyet kap a Mutatvány a Magyar Néprajzi Atlaszból című közlésben.

38 1974-ben jelenik meg az első olyan dolgozat Örsi Juliannától, amely a komaság intézményének vizsgálatát tűzi ki célul.

39 A szerző Karcagon gyűjtött anyagát közli. A születés, keresztelő, keresztelői lakoma, a gyermekágyas meglátogatása szokásainak és hiedelmeinek leírásán túl a keresztszülőknek a gyermekkel, illetve a szülőkkel kialakult kölcsönös viszonyát vizsgálja a keresztszülők kiválasztásától egészen azok haláláig. Végül felsorolja a kérdéskör nyelvi emlékeit (névadás, rokonsági terminológiák, keresztelővel, keresztszülőkkel kapcsolatos szólások). A bemutatás során egy-egy kérdés alaposabb megvilágításához történeti forrásokat is felhasznál, s körültekintő alapossággal kísérve nyomon a változásokat, egészen napjainkig terjeszti ki vizsgálatát, kitérve a névadó ünnepségek térhódítására,

40 azok lefolyására. Összegzésében tisztázza a komaság helyét a rokonsági kapcsolatok rendszerében, s felhívja a figyelmet arra, hogy a keresztszülőknek a vérszerinti rokonságból történő kiválasztása a kapcsolatok szűkülésére utal, ele egyben a bilaterális kötődés erősebbé teszi a viszonyt. Ennek ellenére a legutóbbi időkben a komaság intézménye, mint más rokoni kapcsolatok is, egyre formálisabbá válik. Itt utalok arra, hogy a névadás gyakorlatnak, az un. névdivat változásainak a népi társadalom vizsgálatában történő felhasználása jelentőségét a legutóbbi évek kutatásai igazolják, amelyek a régi anyakönyvek adataira épülnek.

41 A társadalomnéprajzi kutatások mellett természetesen a második világháború után is jelentek meg olyan munkák, amelyek a klasszikus néprajz keretei között, de most már új, komplexebb szemlélettel vizsgálják a keresztelő szokásait, hiedelmeit. Elsőként Kresz Mária A kisbuba és anyja Nyárszón című dolgozatát emelem ki,

42 amelyben a keresztelői szokáskör részletes leírását olvashatjuk. Életkori szokásokat mutat be Fülöp Lajos a Heves megyei Gyöngyöspatáról, figyelembe véve a szokásokhoz kapcsolódó népi terminológiák, szólások nyelvjárási jellegzetességeit.

43 Schräm Ferenc a Pest megyei Túra község szokásait gyűjtötte egybe, amelyben természetesen a keresztelő is helyet kap.

44 A néphit dolgozatok

45 és témamonográfiák

46 szintén sok hasznos adattal szolgálnak. Az egyre na130